Szanszkrit nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szanszkrit (saṃskṛtam) | |
---|---|
Használat helye: | Ázsia |
Terület: | India és Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia egyes részei |
beszélők száma | 6106 anyanyelvként (1981);
194 433 idegen nyelvként (1961) |
rangsor: | nincs az első 100 között |
besorolás: | Indoeurópai Indoiráni |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | India |
Nyelv-kódok | |
ISO 639-1 | sa |
ISO 639-2 | san |
SIL | SKT |
A szanszkrit nyelv (/saṃskṛtā vāk/ संस्कृता वाक्), másnéven óind, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni csoportjába tartozik. Az egyik legősibb indoeurópai nyelv, az ókori India máig használt nyelve. Hasonló szerepet tölt be az indiai kultúrában, mint a latin és az ógörög az európaiban, központi szerepe van a hindu, a dzsainista és a buddhista hagyományokban. A nevében található kri igető azonos eredető a latin creare (teremteni) igével. Legközelebbi rokona az óiráni avesztai nyelv volt. A szanszkrit és az óperzsa nyelv még igen közel álltak egymáshoz, mára azonban a belőlük kialakult modern nyelvek révén (→ perzsa nyelv és ind nyelvek) már eltávolodtak egymástól.
A legkorábbi ismert szanszkrit nyelvű szöveg a Rigvéda (/ṛgveda/ ऋग्वेद), amely része a korai hinduista kánonnak (Védák). (Valójában a védák nyelve nem szanszkrit, hanem a szanszkrithoz nagyon közel álló, és vele közös őstől származó védikus óind. A tényleges szanszkrit nyelv az i.e. IV. században kristályosodott ki.) A legtöbb szanszkrit szöveget az ókori és középkori Indiában írták. Mivel a szanszkrit nyelvet igen hosszú időn át hatalmas területen használták, szanszkrit írás nem létezik; különböző korokban és területekben más-más ábécét használtak a leírására. A mellékelt ábrán a Dél-Indiában, tamil nyelvterületen szanszkrithoz használt grantha írás látható; manapság leggyakrabban a modern észak-indiai dévanágarí (devanāgarī देवनागरी) írással jelennek meg a szanszkrit szövegek.
[szerkesztés] Nyelvi példa
Példamondat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából (kiejtés egy anyanyelvi beszélőtől):
Sarvē mānavāḥ svatantratāḥ samutpannāḥ vartantē api cha, gauravadrśā adhikāradrśā ca samānāḥ ēva vartantē. Ētē sarvē cētanā-tarka-śaktibhyāṁ susampannāḥ santi. Api ca, sarvē’pi bandhutva-bhāvanayā parasparaṁ vyavaharantu.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Indoiráni nyelvek |
asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda nyelv • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsraháti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít • páli • szanszkrit • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta • horezmi • khotáni • szkíta • szarmata • alán • szogd • beludzs • kurd • perzsa (fárszi) • tádzsik • óperzsa • párthus • pehlevi • dari |
Italikus nyelvek |
latin • olasz • korzikai • szárd • friuli • ladin • rétoromán (romans) • francia • vallon • okcitán (provanszál) • aráni • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • galíciai (gallegó) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát • faliszkuszi • oszk • umber • venét |
Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani • lengyel • poláb • szorb (vend) • kasub • szlovinci • szlovén • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • egyházi szláv |
Balti nyelvek | |
Kelta nyelvek |
ír • skót gael • man-szigeti • briton • pikt • kumbriai • walesi • cornwalli • breton • gall • belga • leponti • keleti kelta • galata • keltibér |
Germán nyelvek |
burgund • gepida • gót • herul • vandál • dán • feröeri • izlandi • norvég • svéd • angol • fríz • angolszász • német • jiddis • pennsylvaniai német (pennsilfaanisch) • afrikaans • alnémet • flamand • holland • longobárd • ószász |
Anatóliai nyelvek |
hettita • lúv • palai • lűk (lykiai) • lűd (lydiai) • kár • piszid • mili |
albán • görög • örmény • tokháriai nyelvek | |
Bizonytalan besorolású nyelvek: illír • phrügiai • trák • dák • makedón |