Stróbl Alajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Stróbl Alajos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.): szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Bécsben Caspar Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között. Már egész fiatalon feltűnt Perseus (1882) című szobrával. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanára volt évtizedeken át. Műterme is Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt. Korának legkedveltebb emlékműszobrásza volt.

Tartalomjegyzék 1 Főbb művei 2 Emlékezete 3 Lásd még 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Főbb művei

• A budapesti Operaház épületén két homlokzati szobrot és a bejáratnál két ülőszobor (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc)
• Szent István lovasszobor (Budapest,Halászbástya (1906)
• 1906-ban helyezték el az V. kerületben az Erzsébet téren Semmelweis-emlékművét (a MÁVAUT pályaudvar építésekor a a Rókus Kórház elé helyezték).
• Kossuth-mauzóleum szobordísze (Gerster Kálmánnal, Kerepesi temető, 1909).
• Széchenyi István (egész alakos, Nagycenk)
• Jókai szobra (köztéri, 1921),
• Olvasó lányok (1921) ,
• Károlyi Sándor emlékműve (Budapest, 1908, Vajdahunyad vára),
• Eötvös József mellszobra,
• Arany János szobra (Budapest, 1893, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében),
• Mátyás-kút, (Budapest, Vár, 1904)
• Szent István szobra (Budapest, Szent István-bazilika)
• Arany János (Nagykőrös) (1910),
• Széchenyi-emlékmű (Szeged, 1914).
• Az angliai Stanstedben áll hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott.
• Fiatalkori önportré (impresszionisztikus, 1878),
• Fiatal nő (impresszionisztikus, 1916–18),
• Szinyei Merse (1918 – 19)

[szerkesztés] Emlékezete

• Mellszobra (Segesdi György alkotása) Budapesten a Margit-sziget Művészsétányán látható.

[szerkesztés] Lásd még

• Magyar szobrászok listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Magyar Életrajzi Lexikon

Többségükben olyan épületek fotói, ahol Stróbl-szobor is látható.

• [1]
• [2]
• művei
• a művész Széchenyi István szobrával