Szávaszentdemeter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Lakossága
5 Látnivalók
6 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Fekvése

A város Szerémi-síkság, a Macsói-síkság és a Tarcal (Fruška Gora) találkozásánál a Száva bal partján fekszik. Területe a hozzá tartozó falvakkal együtt 73.153 hektár, népessége 85.328 fő. A mai város a tulajdonképpeni Szávaszentdemeteren kívűl még magában foglalja Latyarakot (Lacarak) és a Száva túloldalán fekvő Szenternyét (Mačvanska Mitrovica) is, közigazgatásilag pedig a következő települések tartoznak még hozzá: Árki, Besenyő, Besenyőmonostor, Boszut, Csála, Diós, Kozmadamján, Martinc, Nagylemzsér, Nagyolasz, Noćaj, Óbingula, Rácsa, Radenković, Radinći, Ravnje, Salaš Noćajski, Sasinc, Sisatovác, Sulyom, Szentgergely és Zasavica.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét Szent Demeter tiszteletére szentelt ősi templomáról kapta.

[szerkesztés] Története

A mai város területén ősi illír-kelta település állott. Az i. e. 1. században a rómaiak hódították meg az akkori Sirmiunot. A város gyors fejlődésnek indult és az 1. század-ra colonia rangra emelkedett. Colonia Flavia Sirmium különleges stratégiai és katonai jelentőséggel bírt. Traianus, Marcus Aurelius és Claudius innen indította a környező területek elleni hadjáratait. A 3. század közepétől az egész pannon térség kereskedelmi központja, amely fontos személyeket is adott a birodalomnak. Itt, vagy a város környékén született Decius Traianus, Aurelianus, Probus és Maximilianus császár, ők valószínűleg valamennyien romanizált illírek voltak. Fejlődésének csúcspontját a tetrarchátus idején érte el, amikor a birodalom négy legfőbb városának egyike volt. Császári palotája, amfiteátruma, pénzverdéje, színháza, számos temploma, fürdője, palotája és pompás villája volt.

A kereszténység elterjedése után püspöki székhely lett. Az 5. században a virágzásnak a hun hódítás vetett véget, akiket a keleti gótok, majd a gepidák követtek. II. Jusztiniánusz alatt a Bizánci Birodalom része lett, majd a 6. században a Szerémséget az avarok foglalták el, Sirmiumot 582-ben a földig rombolták. Az avarokkal együtt a Szerémségbe ekkor szlávok telepedtek le. A 9. században a város Bulgária része volt, akik a kereszténység felvételével újra püspökséget alapítottak itt. A magyarok honfoglalása után a város felváltva hol Magyarországhoz, hol a Bizánci Birodalomhoz tartozott. 1180-ban a bizánciak távozása után a város romokban hevert, a Szent Demeter monostort a magyarok várrá építették át. A 13. században az újjáépült város a Szávaszentdemeter (civitas Sancti Demetri) nevet kapta, mely oklevélben 1362-ben fordul elő először.

A török hódítás nyomán magyar lakossága északra menekült és ettől kezdve szerb város lett és majdnem egy évszázadig Szerbiához tartozott. 1529-ben a város és az egész Szerémség hosszú időre török kézre került. A török uralom teljesen megváltoztatta a várost, mely a keleti városok sajátosságait (széles utcák, dzsámik, minaretek) öltötte magára. A törökök innen igazgatták a Szerémséget. A pozsareváci békével a város felszabadult a török iga alól és a Habsburg Birodalom része lett. A 18. század közepétől a 9. péterváradi katonai határőrvidék székhelye lett, melynek itt létesült parancsnoki központja. A város a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Mitrovicai járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Lakossága

1991-ben : 38834 lakos közte 26943 szerb (69.37%), 4836 jugoszláv (12.45%), 3162 horvát (8.14%), 732 ruszin (1.88%), 617 magyar (1.58%), 340 montenegrói (0.87%) és egyéb (cigány, macedón, szlovák, albán stb.).

2002-ben : 39094 lakos közte 31127 szerb (79.64%), 2130 horvát (5.44%), 961 jugoszláv (2.45%), 620 ruszin (1.58%), 524 magyar (1.34%), 185 montenegrói (0.47%) és egyéb (cigány, macedón, szlovák, albán stb.).

[szerkesztés] Látnivalók

A Žitni-téren látható az ókori városközpont egy része a császári palota és a Szent Demeter bazilika maradványival.
A Szerémségi Múzeum (gazdag ókori gyűjteménnyel).
Szent Demeter templom
Görög katolikus templom
Római katolikus templom
Szent István kápolna
Sirmiumi Szent Vértanúk temploma
A várostól nem messze található a Fruška Gora Nemzeti Park, különlegesen ritka flórájával és faunájával nyújt élményt.