Szent Lőrinc-folyó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szent Lőrinc folyó (angol: Saint Lawrence River; francia: fleuve Saint-Laurent; irokéz: Kaniatarowanenneh ) a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal összekötő folyó, amely egy szakaszon az Egyesült Államok és Kanada határát is jelenti.
[szerkesztés] Földrajza
A folyam az Ontario-tóból ered, egy tektonikus törésvonalat követve a tenger felé érinti Montreált és Quebec várost, majd a világ legnagyobb tölcsértorkollatán át ömlik az Atlanti-óceánba. Hossza 3058 kilométer. A torlkollatnál mért vízhozama 10 400 m³/mp. Vízgyűjtő területén van a Föld legnagyobb édesvizű tórendszere, az Észak-amerikai Nagy-tavak. Vízgyűjtőjének területe 1,03 millió km².
[szerkesztés] Történet
A folyó volt az Európából érkező felfedezők fő közlekedési útja az amerikai kontinens belsejébe. A francia Jacques Cartier volt az első felfedező ezen a tájon. Ő 1534-ben érkezett ide. Akkoriban a franciák Kanada-folyónak hívták a Szent-Lőrinc folyót. A Szent Lőrinc-folyó mellett épültek fel Kanada első városai: Quebec és Montreal.
A folyó felsőbb szakaszán a víz több helyen is annyira felgyorsul, hogy elsodorja a folyásiránnyal szemben úszó hajókat, ezért a folyó eredetileg csak Montrealig volt hajózható. Az erős sordrást a folyóval párhuzampos Szent Lőrinc-víziút megépítésével küszöbölték ki. A mesterséges víziút lehetővé tette, hogy a folyó eredeti medrét természetes állapotában meghagyják.
[szerkesztés] Lásd még
Nagy-tavak
Szent Lőrinc-víziút
Kanada
[1] - A Szent-Lőrinc folyó műholdképe a Google Earth-ön
Based on work by