Szenttamás (Esztergom)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kilátás a Szent István lépcsőről a belváros felé, jobbra a Fürdő Szálló egy részlete, 2006

Kápolna a Szent Tamás hegyen, 2005

Szenttamás Esztergom városrésze, 1895 előtt önálló nagyközség, utána Esztergom II. kerülete lett. Nevét Becket Tamás, canterbury-i érsekről kapta, akivel Bánffy Lukács esztergomi érsek az 1150-es években Párizsban együtt tanult.

[szerkesztés] Története

A régi Esztergomtól (vagy királyi várostól) északra fekszik. Szent Tamás hegy lábánál fakadó meleg forrásokra épült közfürdő mellett állt. A közfürdőt IV. Béla király a johannitáknak adományozta 1238-ban, akik a fürdő mellett felépítették a templomot és ispotályt. Amikor a törökök Esztergom várát ostromolták, az itt található Szent Tamás hegyről lőtték a várat, mivel egy magas a várheggyel, ezért a hegyet többször is tervezték elhordani. Hajdan itt prépostság állt fenn, mely utóbb az érseki káptalanba olvadt, és épületeit a törökök erősségnek alakították át. Uralmuk idején a törökök és rácok lakták. A török kiűzése után elnéptelenedett, és csak a bazilika építésekor települt be kézművesekkel és mesteremberekkel. A Szent Tamás hegy lábánál van a Fürdő Szálló, amiben többek között Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszállt. Helyén régen keserűvízforrások folytak, mára azonban ezek nem láthatóak. A szálló helyén a termálforrások által táplált melegvizű tó volt, amiben III. Béla felesége nyitott közfürdőt. 1840-ben lecsapolták a tavat, a forrásokat kiboltozták, vizüket vezetékesen csatlakoztatták a vizimalomhoz. A Hévíz-tó helyén 1600 vörösfenyő cölöpre épült a vidék első szállója. A Szent Tamás hegyen található a kálvária, ami nem a hagyományos tizennégy stációból áll, hanem különböző koroban készült domberművekből és szobrokból. 1840-ig nem működött iskola a településen. A helyieknek a szomszédos települések iskoláiba kellett beiratkozniuk. Iskolát akkor alapítottak, amikor Rosenbach Jakab Vince főegyházmegyei pap vagyonát egy felállítandó népiskolára hagyta. Kezdetben egy teremben folyt az oktatás. 1865-től a lányok oktatása az irgalmas nővérek vízivárosi épületébe került. 1893-ban bővítették az épületet egy második tanteremmel.

• 1891-ben 278 háza és 2544 magyar lakosa volt a településnek.

[szerkesztés] Látnivalók

• A kálvária és a kápolna
• A hegy lábánál áll az esztergomi zsinagóga
• A hegy déli oldalán lévő Szent István lépcsőnek nevezett szerpentin díszkivilágítása 2006-ban valósult meg negyven millió forintból. A Lépcső a huszadik században épült, hogy a városrészt könnyen meg lehessen közelíteni dél felől is.
• A lépcsőt Antal Károly 1938-ban készült, Szent István megkoronázását ábrázoló hatalmas domborműve díszíti.

A Szent István lépcső éjjel