Szenttamás (Szerbia)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Szrbobran / Srbobran, németül Thomasberg) város a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Óbecsétől 22 km-re délnyugatra fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik:
[szerkesztés] Nevének eredete
Magyar nevét Szent Tamás apostolnak szentelt középkori monostoráról kapta. A magyarból átvett Sentomaš helyett 1922-ben a szerb nyelvben a Srbobran (= szerbvédő) nevet kapta, amely az 1848-49 évi harcokra emlékeztet.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1338-ból való Sentomas néven. A település névadója az a Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt kolostor volt, mely a középkori településsel együtt valószínűleg a török harcokban pusztult el. A török veszély elmúltával a 18. században szerbekkel és magyarokkal telepítették újra. 1848. július 14-én a délvidéki magyar hadsereg sikertelen támadást intézett a szerbek itteni erőssége ellen, majd augusztusban a második, és a szeptember 21-i harmadik ostrom is sikertelen maradt. 1849. április 3-án Perczelnek sikerült bevennie. 1910-ben 14 335 lakosából 7808 szerb, 6031 magyar, 430 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott. 1918-ban a Szerb-Horvát –Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben visszacsatolták Magyarországhoz. A szerb partizánok 1944-ben foglalták el. Az ezt követő szerb megtorlásnak kb. 2000 helyi magyar lakos esett áldozatul. 1990-ben 12 738 lakosából 4444 magyar volt. 2002-ben 13 092 lakosából 7838 szerb, 3715 magyar volt. Lakói zömében ma is a mezőgazdaságból élnek.
)
Based on work by Alilovic,