Szkopelianosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szkopelianosz, Skopelianos, Scopelianus (Klazomenai, Kr. u. I-II. század) görög költő, szofista filozófus
Domitianus és Hadrianus római császárok uralkodása idején ügyvédként dolgozott Szmürnában. Miként ősei, ő is viselte az „Asia provincia főpapja" címet. A híres szofista, Niketész tanítványa volt, s hozzá is igen sok tanítvány járt. Nála tanult a laodikeiai Polemón, az ő tanítványa volt Héródész Attikosz. Barátja volt tüanai Apollóniosz. Improvizációs készségével nagy tekintélyre tett szert. Domitianus előtt elmondott, Gorgiasz stílusában megírt beszédével rávette a császárt, hogy vonja vissza a szőlőtermelést megtiltó intézkedését. Ókori források szerint írt egy eposzt is, „Gigantia" (A gigászok története) címmel, ebből még töredékek sem maradtak ránk.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.