Tremoló (hangszerrész)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a lap az elektromos gitárok egy húrláb-típusával, a tremolós húrlábakkal foglalkozik. Ha a zenei fogalomra vagy kíváncsi nézd meg ezt a lapot: Tremolo (zenei fogalom)
A tremolókar egy húrlábhoz erősített eszköz, mellyel lehetőség van a húrlábak megdöntésére, ezzel egyszerre az összes húr feszességének - és ezzel a hangmagasságának - változtatására. Az ezzel létrehozott hanghatást valójában vibratonak hívjuk hiszen nem az amplitúdó, hanem pusztán a frekvencia pulzáló változásáról van szó, a gitárosok körében mégis a tremoló kifejezés terjedt el. (A vibrato-játék alatt, a fogólapon, ujjal történő húrfeszesség változtatást értjük.) A tremolós húrlábakat eredetileg Leo Fender kezdte használni elektromos gitárjain.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Típusai
A tremoló kifejlődése óta rengeteg gyártó, számos megoldást fejlesztett ki az ilyen húrlábak létrehozására. A standard elektromos gitár modelleken általában egyszerűbb szerkezettel találkozhatunk, de léteznek nagyon komoly megoldások is, melyeket nagy igénybevételre terveztek. A tremolószerkezetknek alapvetően három változatát különböztetjük meg.
[szerkesztés] Hat csuklópontos „vintage” tremoló
A húrlábat, a felső részen hat csavar rögzíti a hangszertesthez, a másik oldalon pedig erős rugók találhatók, melyek a láb megdöntése után visszahúzzák az eredeti helyzetébe. A tremolókar a szerkezet egyik oldalán található. Nyomást fejtve ki a karra, a húrláb előre mozdul, ezzel csökkentve a húrok feszességét. Agresszív használat esetén fennáll a veszély, hogy a húrok elakadnak a nyeregnél, vagy a húrvezetőknél, és a gitár elhangológik. Ilyen „vintage” megoldással például a Fender Stratocaster modelleknél találkozhatunk.
[szerkesztés] Két csuklópontos tremoló
Lényegében ugyanazon az elven működnek, mint a hat csuklópontos szerkezetek, azzal a kölönbséggel, hogy a húrlábat csak két oldalán tartja egy-egy erős csavar. Az ilyen tremolók általában görgős, vagy grafit húrvezetőket használnak, így jobban tartják a hangolást, mint a vintage-tremoló.
[szerkesztés] Satus tremoló
Ismert még lebegő- (floating), vagy Floyd Rose tremolóként, illetve „whammy bar” néven is emlegetik. Agresszív gitárjátékra tervezték, ennek megfelelően igen masszív szerkezet. Ilyen húrlábak használatakor a gitártestet úgy alakítják ki, hogy a láb elmozdulhasson ne csak a húrok irányába, de hátrafelé is. A húrlábat a test hátulsó részéhez rögzített erős rugók tartják egyensúlyban. Általában nincs semmi, ami megakadályozná a húráb teljes eldöntését, így a gitáros akár teljesen lelazíthatja a húrokat, vagy hátrefé használva, akár húrszakadásig is feszítheti azokat. Ez a megoldás metál-gitárosok körében népszerű, gyakran alkalmazzák például az Ibanez modelleken.
)
Based on work by