Trieri Szent Péter-dóm

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom

A trieri dóm

Adatok

Ország

Németország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1986

A trieri Szent Péter-dóm Németország legrégebbi temploma. 1986 óta a trieri római kori műemlékekkel és a trieri Miasszonyunk-templommal együtt a Világörökség része.

[szerkesztés] Története

A dóm középső része a 4. századból származik, a többi építményt a középkorban toldották hozzá.

Az 1945 utáni ástások szerint talán már I. Constantinus idején elkezdték a kettős templom építését. A hagyomány szerint Konstantin anyja Szent Ilona császárné adományozta Agritius püspöknek a trieri palotáját templomépítés céljára. A dóm alatt megtalálták egy díszterem maradványait, amely feltehetőleg a császári palotához tartozott. Maximinus püspök alatt (329 - 346) kibővítették az első bazilikát. .

Közelebbről nem ismert okokból Gratianus császár (375 - 383) részben lebontatta Konstantin katedrálisát és az alapra új templomot építtetett. Megmaradt viszont az eredeti kettős templom nyugati főhajója.

Az 5. században a frankok lerombolták a templomot. Az épületet Niketius püspök (525 - 566) állíttatta helyre. A 882-ben a normannok pusztították el ismét a templomot. Száz évvel később Egbert érsek (977 - 993) felújíttatta az épületet és elkezdte egy új háromhajós templomt építését. Egbert halálával a munkák abbamaradtak.

A dóm mai alakja leginkább 1038 - 1078 között jött létre Poppo érsek és utódai, Eberhardt és Udo alatt. További fontos bővítések történtek Theoderich érsek (1212-1243), luxemburgi Balduin érsek (1307-1354), illetve greiffenclaui Richard érsek (1511-1531) idején.

A francia csapatok 1794-es bevonulása után a dómot raktárként használták. Csak a franciák által kinevezett Mannay püspök alatt kapta vissza a dóm eredeti funkcióját.

[szerkesztés] Ereklyék és síremlékek

A Szent Köntöst ábrázoló bélyeg

A dóm kincsei közül a leghíresebb a Szent Köntös. A hagyomány szerint ez az a köntös, amelyet Jézus viselt a keresztrefeszítése előtt. A köntöst Szent Ilona császárné hozta magával a Szentföldről és küldte el Trierbe. A köntös első említése 1196-ból származik: május 1-jén I. János trieri érsek felszentelte az az oltárt, ahol a köntöst őrizték.

Az ereklyét különleges körülmények között őrzik és csak ritkán mutatják meg a hívőknek. 1512-ben Richard von Greiffenklau érsek I. Miksa császár jelenlétében kinyitotta az oltárt és megmutatta a kincset. Szabálytalan időközökben zarándoklatokat tartottak az ereklye megtekintésére: 1513, 1514, 1515, 1516, 1517, 1524, 1531, 1538, 1545, 1655, 1810, 1844, 1891, 1933, 1959, 1996. A tunikát legutóbb 1996-ban állították ki és több mint egy millió zarándok és látogató tekintette meg.

A dómban található számos hajdani trieri érsek síremléke: itt nyugszik luxemburgi Balduin, Richard von Greiffenklau és Theoderich von Wied.

[szerkesztés] A dóm köve

A dóm köve

A dóm főbejárata előtt egy kb. 4 méter hosszú gránitoszlop fekszik, ezt nevezik Domstein-nak (a dóm köve). A trieri gyermekek szívesen csúszkálnak rajta. A legenda szerint valamilyen ravaszsággal sikerült távenni az ördögöt, hgy segítsen a dóm építésénél. Amikor a dóm elkészült, az ördög rájött a csalásra és a falnak gurította a követ. Valójában a régi gránitoszlopokat a népvándorlás idején megrongálódtak és a 6. században mészkő oszlopokkal helyettesítették. Az egyik kicserélt gránitoszlop ott maradt a déli bejárat előtt.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Németország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Messel
	kulturális:	Aacheni dóm \| Speyeri dóm \| Würzburgi érseki palota \| Wieskirche \| Augustusburg és Falkenlust kastélyok \| Hildesheimi Szent Mária-katedrális \| Hildesheimi Szent Mihály-templom \| Trieri római kori műemlékek \| Trieri Szent Péter-dóm \| Trieri Miasszonyunk-templom \| Lübeck \| Lorschi bencés apátság \| Rammelsberg \| Goslar \| Bamberg \| Maulbronni kolostoregyüttes \| Quedlinburg \| Völklingeni Vasmű \| Kölni dóm \| Luther-emlékhelyek Eislebenben \| Luther-emlékhelyek Wittenbergben \| A klasszikus Weimar \| Wartburg vára \| Múzeum-sziget \| Dessau-Wörlitz \| Reichenau \| Zollverein Szénbánya \| Stralsund \| Wismar \| Rajna \| Elba-völgy \| Városháza és Roland-oszlop Bréma főterén \| Muskaui park (Lengyelországgal közös) \| Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal