Ungvári vár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ungvári vár magyar királyok vára a 11. század elején.

Ungvár a 9. - 10. században leginkább a város területén álló várat jelentette. A vár megépítését illetően többféle elmélet létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv erődítmény volt Ungográd néven, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű.

Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott a várban. Ezt követően alakult ki a vármegyerendszer. Nagykapos központtal jött létre Ung megye, amelyben Ungvár csak járásközponti szerepet töltött be.

1320 körül került Ungvár vára a Drugeth olasz származású család kezére, akik hozzáláttak a vár újjáépítéséhez.

1646. április 24-én az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Így új vallás született a városban, a görög katolikus felekezet.