1241

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század

Évtizedek: 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek

Évek: 1236 – 1237 – 1238 – 1239 – 1240 – 1241 – 1242 – 1243 – 1244 – 1245 – 1246

[szerkesztés] Események

január – A közeledő tatár veszélyre IV. Béla megerősíti az északkeleti országhatárt és körülhordoztatja az országban a véres kardot. A király Óbudára gyűlést hív össze, melyen a főurak csatlakozását kéri, azok azonban feltételként Kuten kun király elfogatását követelik.
február 10. – Tatár követek érkeznek Óbudára és a kunok kiadását követelik, de a főurak megölik a követeket.
március 12. – A Vereckei-szoroson át a Batu kán vezette tatár fősereg benyomul sz országba.
március 15. – A tatár előőrsök már csak félnapi járóföldre vannak Pesttől, mire a király II. Frigyes osztrák herceg segítségét kéri, aki meg is érkezik – sereg nélkül. A főurak összegyűjtik seregeiket.
március 17. – A tatár sereg beveszi Vácot. Frigyes osztrák herceg megfutamítja a tatárok előőrsét, a főurakat pedig a kunok ellen uszítja, akik meg is gyilkolják Kuten kun királyt. Erre a kunok is a magyarok ellen fordulnak és megverik Bulcsú csanádi püspök és Barc fia Miklós seregét.
március 23. – IV. Béla király a magyar fősereggel a tatár fősereg ellen indul, mire Batu serege visszavonul.
március 31. – A Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt.
április 5. – A Szubotáj kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra.
április 11. – A tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse Kálmán herceg.
április 15. – A tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is.
A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.
december – A magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón.