Várkesző
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||||
| Megye | Veszprém | ||||
| Kistérség | Pápai | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 6,41 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8523 | ||||
| Körzethívószám | 89 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Várkesző község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Rába folyóhoz közel, Egyházaskeszőtől 2 km-re északnyugatra található. A Pápa-Csorna vasútvonal Rábahíd megállója 2 km-re van. Hídja a Rábán jelentős közúti és vasúti átkelőhely.
[szerkesztés] Története
1954-ben csatolták Veszprém megyéhez. A XV. Század közepe óta több néven is említik az oklevelek: Waryobogyakezew-nek, Simonkezew-nek, Waraskeszeu-nak, Várjobbágykeszőnek. Első hivatalos említése 1361-ből ismert: Waryobaggakezu. Egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt.Előnevét a Rába folyó partján épült vízivárról kapta, amelynek földbástyaszerű kiemelkedését ma is látni lehet. Már az őskorban is lakott hely volt. A vízivárat körülfogta a Rába vize, természetes védővonalat vonva a vár köré. A keszői püspökségi vár már az Árpádok korában a Rába egyik védőpontja volt.Utónevét többféleképpen értelmezik. Valószínű, hogy a Keszi=Kesző törzsnévből ered. Legnagyobb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt. Lakosságának többsége 1930-ban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A köves altalajú szántókon gabonaféléket és burgonyát termeltek. Határában 124 hold erdőt is birtokolt a győri püspökség. Körjegyzősége Egyházaskeszőn volt. A háború előtt lakosainak száma 442 fő, 1960-ban 476, 1970-ben 376 fő volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
A keszői vár romjai, templom, háborús emlékmű...
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Veszprém megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by