Rába

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rába

A Rába Molnaszecsődnél

Hossz:

322 km

Forrásszint:

1200 m

Vízhozam:

6-12 m³/s

Vízgyűjtő terület:

5 841 km²

Forrás:

Fischbachi-Alpok (Hochlantsch, Ausztria)

Torkolat:

Duna (Győr, Magyarország)

Országok:

Ausztria, Magyarország

Ez a lap a folyóról szól. A győri vállalatról lásd a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lapot.

A Rába Észak-Dunántúl leghosszabb, legjelentősebb folyója. Ausztriában a Stájer-Alpok keleti részén a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén 1200 m magasságban két ágból ered. Magyarországra Alsószölnöknél lép be, majd északkeleti irányban 211 km-t megtéve Győrnél beletorkollik a Mosoni-Dunába. Teljes hossza 322 km. A folyón a kereskedelmi hajózás megszűnt, valamint a sok zsilipkamra nélküli duzzasztógát is nehezíti a hajózók dolgát.

Tartalomjegyzék

1 Történelme
2 Rábamenti folyamszakaszok, települések
- 2.1 Ausztria
- 2.2 Magyarország
3 Kapcsolódó mellékfolyók
- 3.1 Ausztria
- 3.2 Magyarország
4 A folyó neve más nyelveken
5 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Történelme

Már a Római Birodalom korában is jelentős szállítási útvonal volt a Pannónia szívén átfolyó Rába. Felső szakaszán elhelyezkedő négy jelentősebb átkelőjét (Sárvár, Rábahidvég, Körmend, Csákánydoroszló) már a középkorban is erős várak őrizték. Ekkor a törökök ellen természetes védvonalnak számított az itt még sebes, nagy esésű folyó. Az imént említett várak közül szinte mind ép, vagy restaurált (egyedül Rábahídvég vára pusztult el). A török sereg sokszor próbált sikertelenül átkelni a folyón 1664-ben, amíg nehezen, de eljutottak Szentgotthárdig. A 19. században szabályozták, majd 1896-ban Ikervárnál építették fel Magyarország első vízierőműjét. A Második világháború folyamán több hidat lebombáztak, illetve felrobbantottak.