Varázspapiruszok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Varázspapiruszok, a 3.–6. század között keletkezett óegyiptomi, görög nyelvű mágikus szövegek. Egyesek kopt nyelvű részleteket is tartalmaznak.
A varászszövegek mitológiája színes képet mutat: görög, óegyiptomi, zsidó, keresztény, gnosztikus elemek egyaránt keverednek bennük. A varázsigék a legkülönfélébb célokat szolgálják: gyógyítás, szerelmi varázs, jóslatkérés stb. A szöveget sokszor mágikus jelek szakítják meg, illetve kezdetleges ábrák kísérik. A varázslók úgy tüntetik fel, hogy tudásuk és az istenek, démonok titkos nevének ismeretével a felsőbb hatalmakat is uralmuk alá hajthatják. Egyes himnikus, epikus részletek magas irodalmi műveltségről tanúskodnak.
A varázsszövegeket ebben az időben csak titokban lehetett terjeszteni, az állam a rontó mágia gyakorlását szigorúan büntette, s a keresztény egyház is üldözte a varázslókat. Az ókor végének mágikus irodalma tovább élt az arab irodalomban és a középkori Európában is.
[szerkesztés] Források
Kákosy László: Ré fiai (Budapest, 1993)