Verbász

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az újverbászi evangélikus templom

Az újverbászi római katolikus templom

Az óverbászi református és evangélikus templom

Az óverbászi evangélikus templom

Az óverbászi református templom

Verbász (szerbül Врбас vagy Vrbas, ruszinul és ukránul Вербас) település és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, Közép-Bácskában, a Dél-bácskai körzetben. Verbász valaha két különálló településből állt, ezek Óverbász (németül Alt-Werbass) és Újverbász (Neu-Werbass).

[szerkesztés] A község (járás) települései

Verbász város a hozzá tartozó hat település adminisztratív központja. (Zárójelben a szerb név szerepel.)

Kiskér (Bačko Dobro Polje)
Kucora (Kucura)
Ókér (Zmajevo)
Sóvé (Ravno Selo)
Torzsa (Savino Selo)
Verbász (Vrbas)

[szerkesztés] Fekvése

Földrajzi koordinátái: é. sz. 45.57° k. h. 19.65°.

[szerkesztés] Népesség

Magának Verbász városának 1991-ben 25 858 lakosa volt. Ebből szerb 9 008 (34,9%), montenegrói 8 943 (34,7%), magyar 2 414 (9,4%), ruszin 1 716 (6,7%), jugoszláv 1 547 (6,0%), ukrán 773, horvát 590, német 119, szlovák 105, macedón 98, muzulmán 62, cigány 49, albán 44, szlovén 42, orosz 31, bunyevác 19, bolgár 15, cseh 11, román 6, vlah 2, egyéb 73, ismeretlen 93, régió 69, nem nyilatkozott 29 fő.

2002-ben 25 907 lakosa volt. Ebből szerb 10 670 (41,2%), montenegrói 7 785 (30,0%), magyar 2 003 (7,7%), ruszin 1 478 (5,7%), ukrán 745, jugoszláv 529, horvát 427, német 106, szlovák 89, macedón 84, szlovén 46, orosz 44, cigány 40, muzulmán 40, cseh 17, bunyevác 16, bolgár 14, albán 13, bosnyák 10, román 7, gorai 1, egyéb 46, nem nyilatkozott 904, ismeretlen 682, régió 111 fő.

A magyarok és ruszinok száma jóval nagyobb mint ahogyan azt a fenti adatok mutatják, mert sokan nem nyilatkoztak, jugoszlávnak vagy egyébnek vallották magukat, a ruszinok egy része pedig ukránnak vallotta magát.

A második világháború vége előtt a település lakóinak többsége német ajkú volt, akiknek nagy részét kollektív bűnösség vádja alatt 1945-ben lágerekbe hurcolták, másik részük pedig már korábban elhagyta a vidéket. A németek helyére főleg szerbeket és montenegróiakat telepítettek.

Óverbászon 1910-ben a 7 464 lakosból 2 571 volt német nemzetiségű, a többi magyar, ruszin és szerb. Újverbászon 1910-ben 6 924 lakosból 5 171 volt német nemzetiségű.

[szerkesztés] Vallás

A szerbek és montenegróiak hagyományosan pravoszlávnak, azaz ortodoxnak vallják magukat, azzal, hogy a Bácskában megtelepült montenegróiak körében is egyre erőteljesebben jelentkezik az igény egy a szerb ortodox egyháztól független, autokefál montenegrói ortodox egyház létrehívása iránt.

A katolikusok aránya Verbászon mintegy 20%, nemzeti alapon viszont rendszerint különböző rítus követői: a magyarok túlnyomó többsége római katolikus, azaz latin (római) szertartású, a ruszinok és ukránok görög katolikusak, azaz istentiszteleteik a keleti (görög) ritus szerint történik.

Az egykoron Bácskában élő németség nagy részétől eltérően a verbászi svábok nem katolikusok, hanem evangélikus metodista vallásúak voltak. 2005-ben, hatvan évvel a németek erőszakos kitelepítése után, a verbászi metodista templomot felújították és újra felszentelték.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi metodista egyház Verbászon indult el, 1898-ban. A száz éves jubileum alkalmával született az elhatározás, hogy fel kellene újítani a közben romossá vált, bedeszkázott ablakú templomot. A kisszámú közösséget ma főleg magyarok és szlovákok képezik.