Vicenza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vicenza város Észak-Olaszországban Veneto tartományban, az azonos nevű megye székhelye. Ipari központ, mely különösen ékszerészetéről és ruhaiparáról híres. Vílághírű Aranykiállítását minden évben háromszor rendezik meg. Vicenza belvárosa a világörökség része. Lakosságának száma: 107. 223.

[szerkesztés] Fekvése

Vicenza Velencétől mintegy 60 km-re nyugatra, Milánótól 200 km-re keletre a Monti Berici északi lábánál a Bacchiglione folyó mellett fekszik.

A Piazza Castello

[szerkesztés] Története

Vicenza "Vicetia" néven ősi római város, ie. 49-től municipium, de a római korban a közeli Patavium (Padova) árnyékában élt. Római emlékeiből nem sok maradt, de három híd a Bacchiglione és a Retrone folyón és a római csatorna néhány boltíve a Porta Santa Croce közelében túlélte az idők viharait. A Nyugatrómai Birodalom bukása után az 5. században Alarik vandáljai és Attila hunjai pusztították a várost. Később lombard hercegség központja lett és csatlakozott a Barbarossa Frigyes ellen szerveződött Lombard Ligához. Az addig független köztársaságot 1311-ben Verona hódította meg. A milánói Viscontik ellen harcoló Scaligerik megrősítették a várost. 1405-ben Vicenza velencei uralom alá került és ettől kezdve Velence sorsában osztozott.

A La Rotonda

[szerkesztés] Nevezetességei

Dóm (15. század)
A későreneszánsz építészet jeles képviselői Andrea Palladio és kortársa Vincenzo Scamozzi Vicenza polgárai voltak. Építészetüknek számos emléke maradt a városban:
Villa Capra "La Rotonda"
Basilica Palladiana
Teatro Olimpico

A gazdag családok palotái küzül említésre méltók:

Palazzo Chiericati, a városi múzeum otthona
Palazzo Barbarano

A vicenzaiakat itáliaszerte gúnyból mangiagattinak (macskaevőknek) nevezik, mivel a történet szerint a nagy éhínségek idején megették a macskákat is.