Világűr

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az égitestek közötti légüres térséget világűrnek nevezzük. Nincs éles határ a Föld légköre és a világűr között. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség által meghatározott 100 kilométeres magasság, de a funkcionalizmus hívei szerint a világűr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás. Az Amerikai Egyesült Államokban a 80 km magasságig eljutott pilótákat már asztronautáknak nevezik. Az űreszközök visszatérésekor 120 km magasságban kezdődően válik jelentőssé a légkör hatása.

Neve ellenére a világűr nem teljesen üres. Apró porszemcsék, molekulák és atomok formájában itt is anyag található, de olyan kis sűrűségben, amilyent a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani. A világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be, amely az Ősrobbanás egyik fontos következménye.

[szerkesztés] Fontos magasságok

• 3 km – Az FAA tartalék oxigént ír elő a repülőgépek pilótáinak és utasainak.
• 5,3 km – A Föld légkörének fele ezen szint alatt van.
• 16 km – Nyomás alá helyezett kabin, vagy különleges védőöltözet szükséges.
• 18 km – A troposzféra felső határa.
• 20 km – A testnedvek védőöltözet nélkül felforrnak.
• 24 km – A hagyományos repülőgépeken alkalmazott túlnyomásos rendszer már nem működik.
• 32 km – A turbojetek nem működnek.
• 45 km – A ramjetek nem működnek.
• 50 km – A sztratoszféra felső határa.
• 80 km – A mezoszféra felső határa.
• 100 km – Az aerodinamikai felületeknek már nincs jelentősége.

---

A világűr és a benne lévő égitestek kutatásával, valamint a világűr hasznosításával foglalkozó tudományágak:

• asztrofizika
• csillagászat
• kozmológia
• űrkutatás és űrtan