Vindornyafok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
Megye | Zala | ||||
Kistérség | Keszthely–Hévízi | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 3,50 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 8354 | ||||
Körzethívószám | 83 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Vindornyafok község Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vindornyafok a Keszthelyi-hegység nyugati végében a Zalai-dombságtól keletre, a Vindornya és a Gyöngyös-patak összefolyásánál található. A Keszthely–Karmacs–Kisgörbő–Jánosháza fontosabb mellékút a települést nyugatról érinti, erre kapcsolódik a település egy bekötőúttal. A leginkább Keszthely, kisebb számban Hévíz és Zalaszentgrót felől érkező buszok nagy része a falu határában áll meg, kisebb részben mennek csak be a településre.
[szerkesztés] Története
A település első említése 1358-ból való mint nemesi falu. 1508-ban a nagybirtokos Sárkány család is részt szerzett a faluból, azonban a jobbágyi rész tulajdonosa nagyrészt a Derecskei család volt. A 16. század elején a törpefalu gazdag mezőgazdasági területekkel és szőlőheggyel bírt. Azonban 1548-tól folyamatos török támadásoknak volt kitéve, így 1615-re teljesen elnéptelenedett.
1757-ben válik ismét lakottá a község, azonban a telepesekről kevés adat maradt fel. Egy 1773-as felmérés német nemzetiségűnek mondja lakosságát. A falu szerkezete nagyban hasonlított a korábbiéhoz, mivel a jobbágyok mellett kuriális nemesek lakták. Lakosai napszámosként a környező falvak szőlőseiben dolgoztak. A község a 20. századig semmilyen komolyabb változást nem mutatott, bár a 19. századtól nagyrészt a Festeticsek szerezték meg a nemesek földjeit.
A település csak nagyon későn, 1953-ban, kapcsolódott az úthálózatba Karmacs községen keresztül. Ezt követően az addig is kis lakosságszámú település népessége tovább csökkent. Az 1990-es években azonban a térség gazdasági fellendülése a községre is kihatott, beindultak az infrastrukturális beruházások. A település azonban továbbra is eléggé elszigetelve él a világtól, a falusi turizmus kiépülőben van.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kőkereszt (1825, klasszicista)