Vindornyalak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
Megye | Zala | ||||
Kistérség | Keszthely–Hévízi | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 4,49 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 8353 | ||||
Körzethívószám | 83 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Vindornyalak község Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vindornyalak a Keszthelyi-hegységben, a Vindornya kelet-nyugati völgyében fekszik, a Zalaszántó és Vindornyaszőlős közötti mellékúton félúton. A településre nem túl sűrűn járnak a Hévíz és Zalaszántó között járó autóbuszok. Pár járat köti össze Keszthellyel és Sümeggel. A település minden várostól messze esik, a legközelebbi, Hévíz közúton mintegy 12 kilométerre található.
[szerkesztés] Története
A település első említése 1358-ból való. A 15. századtól a Hertelendy család birtoka, bár a 16. században kisebb nemesi famíliák is megjelentek földesúrként.
1543-ban és 1555-ben a törökök teljesen elpusztították a falut. A következő időszakokban Vindornyalak többször elpusztult, s a 17. század végére végleg elnéptelenedett. A 18. században ismét benépesült, nemesi – főleg a Hertelédy család birtokában álló – földjeit zsellérek művelték. A század végén az új nagybirtokosok a Festeticsek lettek, akik folytatták a települést fejlesztését. Vindornyalak gazdag szőlő- és gyümölcsterméssel bírt, amelyet Keszthely piacán értékesíthetett, azonban más nem nagyon termett meg földjén.
Az elzárt települést a 20. században nagyban súlytotta az elvándorlás, lakossága az 1857-es csúcshoz (486 fő) képest mára mintegy az ötödére csökkent. Mindazonáltal a Balaton közelsége lehetőséget biztosított a falusi turizmus meghonosodására, ám a település nehéz elérhetősége továbbra is nagy akadály Vindornyalak fejlődésében.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Bormúzeum
- Hertelédy kúria
- 19. századi zsellérházak