Vitorlázó repülőgép
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A vitorlázó repülőgép levegőnél nehezebb, hajtómű nélküli repülőgép.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A vitorlázógépek működése
[szerkesztés] Tervezés
A vitorlázó repülőgépeket siklórepülésre tervezik. Tervezésük lehetővé teszi a légköri áramlatok kihasználását, amelyek segítségével emelkedni is tudnak. Részletekért lásd a siklórepülés szócikket.
A tervezésnél a fő szempont a légellenállás minimalizálása. A vitorlázógépek törzse ezért sima és keskeny, szárnyaik pedig vékonyak, hosszúak és nagy oldalviszonyúak. A korai gépek anyaga fa és vászon volt, a mai modern vitorlázórepülők szénszálas anyagokból és műanyagból készülnek.
A technika fejlődése leginkább a gépek siklószámán mérhető, amely a kezdeti 20:1-ről mára 60:1-re emelkedett. (A 60:1 siklószám azt jelenti, hogy a gép nyugodt levegőben 60 métert haladhat előre, mialatt 1 métert veszít repülési magasságából.)
[szerkesztés] Felszállás
Mivel a vitorlázó repülőgépnek nincs hajtóműve, vontatást kell igénybe vennie a felszálláshoz. Ez lehet csörlős vontatás, amikor a gépet egy földi motoros csörlő kábelének segítségével húzzák fel a levegőbe, vagy légi vontatás, amikor a gépet egy motoros gépre erősített kábellel viszik fel. Megfelelő magasság elérésekor a vitorlázógép pilótája a kábel kioldásával kezdi meg a szabad repülést.
[szerkesztés] Siklórepülés
Vitorlázórepülővel többféleképpen is lehet emelkedni, de mindegyik módszer lényege az, hogy egy olyan légtömeg segítségét vesszük igénybe, amely a környező levegőnél gyorsabban emelkedik. Az emelkedő légtömeg lehet lejtőszél, termik stb. Lásd a Siklórepülés szócikket.
Repüléskor a pilóták a variométer nevű műszert használják, amely a gép emelkedési / süllyedési sebességét méri.
[szerkesztés] Segédmotor
Egyes vitorlázógépek segédmotorral és (esetenként visszahúzható) propellerrel is fel vannak szerelve, így önálló felszállásra is képesek. Egyes vélemények szerint ezáltal a sport biztonságosabb, mivel a pilóta könnyebben elkerülheti a viharokat, és jobban megválaszthatja a leszállás helyét. Mások szerint a segédmotorral elvész a sport lényege, és a pilótának hamis biztonságérzetet adhat.
[szerkesztés] Hasonló repülőeszközök
Vitorlázórepülésre alkalmas sporteszköz még a sárkányrepülő (amely egy teljesen lecsupaszított repülő szárny) és a siklóernyő (amely az ejtőernyőből kifejlesztett, siklórepülésre alkalmas eszköz).
Az amerikai űrrepülőgép szintén egyfajta siklórepülőnek tekinthető (még ha nem is sporteszköz), mivel a Földre való visszatérést hajtóművek nélküli lesiklással teszik meg.
A II. világháborúban katonai célokra is alkalmaztak vitorlázógépeket, az ejtőernyőhöz hasonlóan csapatok célba juttatására. Ezek az egyszer használatos gépek csak lesiklásra voltak alkalmasak.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- vitorlazorepules.lap.hu – a témával foglalkozó linkek gyűjteménye
Based on work by