Vuk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a rajzfilmről szól. További jelentéséhez lásd: Vuk (keresztnév).

A Vuk (1981) Dargay Attila egész estés (kb. 73 perces), Fekete István Vuk című regénye alapján írt rajzfilmje, melynek főszereplői az erdők vörös vadászai, a rókák. Folytatása, A kis Vuk 2007 tavaszán lesz látható a mozikban.

[szerkesztés] Rövid cselekmény

Figyelem: Itt a cselekmény részleteit vagy a végkifejletét is olvashatod.

A történet kezdetén népes rókacsaládot látunk: Kag és Íny sok kicsinye közül a legkíváncsibb, legéletrevalóbb a nagyapa után a Vuk (Vadászom, Utamból Kotródj!) nevet kapja. Egy alkalommal Vuk elcsavarog az odútól, és amikor visszatér, már nem talál ott semmit: Simabőrű, a vadász és az „embernek behódolt” kutyák kipusztították az egész családját. Vukot egy idős róka, Karak veszi magához, aki megtanítja a vadászat és a rókalét minden csínjára-bínjára.

A felnőtt Vuk ravasz és kiváló vadásszá válik, még a Simabőrű baromfiudvarába sem átall ellátogatni. Még az ott fogva tartott rókalányt is sikerül kiszabadítania ketrecéből, aki aztán a párja lesz. Miután Karak odavész az őszi hajtóvadászatban, Vuk bosszút esküszik: a Simabőrű minden baromfiját el fogja lopni. Hiába a zárak, a két vadászkutya ébersége és a vadász csapdái, Vuk végül a két utolsó, alkoholista gúnárját is ellopja, és szép, nagy családot nevel Karak tágas és biztonságos barlangjában.

[szerkesztés] Alkotók

Rendező: Dargay Attila
Forgatókönyvíró: Fekete István műve alapján Dargay Attila, Imre István és Tarbay Ede
Zene: Wolf Péter, Szenes Iván (dalszöveg)
Operatőr: Henrik Irén

Készült a Pannónia Filmstúdióban.

[szerkesztés] A szereplők magyar hangjai

Bitskey Tibor – mesélő

Pogány Judit – a kis Vuk (róka)
Gyabronka József – a felnőtt Vuk (róka)
Csákányi László – Karak (róka)
Földi Teri – Íny (róka)
Szabó Gyula – Kag (róka)
Kútvölgyi Erzsébet – rókalány
Koltai Róbert – Simabőrű, a vadász
Szabó Sándor – Vahúr (kutya)
Márton András – sün / Fickó (kutya)
Haumann Péter – egyik részeges lúd
Maros Gábor – másik részeges lúd
Benedek Miklós – Sut (róka)
Bodrogi Gyula – holló
Czigány Judit – macska
Szabó Ottó – fülesbagoly
Farkas Antal – kutya
Horkay János – hajtó/kutya
Füzesy Ottó
Somogyvári Pál
Szoó György
Verebély Iván
Zenthe Ferenc - Márton (kakas)

[szerkesztés] Idézetek

„Fogja meg, Vahur! Elharapni a torkát a nyavalyásnak!” (Marci kakas, amikor Vahur Kagot, Vuk apját üldözi)
„Elmentek, elmentek a Simabőrűvel. De miért mentek el? Értem fognak jönni. Biztosan visszajönnek értem. Most már azt sem bánom, ha kikapok. Csak jönnének már! … Egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok! … Segítsetek Vuknak, a kisrókának!” (Vuk, a családja kiirtása után)
„– Buta vagyok én, Karak?

– Nem vagy buta, csak még keveset tudsz.” (Vuk és Karak)

„Egy-két dolgot még meg kell tanulnod, Vuk! A róka nappal alszik, erőt gyűjt a vadászathoz. Éjjel, a sötétben vadászik a mi fajtánk.” (Karak)
„Leskelődünk, leskelődünk, kis vörös? Nem láttál még macskát, kicsikém? Hát akkor jól nézd meg a karmaimat külön is!” (Nyaó, a macska Vuknak)
„Karaknak, te fogatlan, vén kutya! Kopasszanak meg a nyüvek! A holló játsszon a szemetekkel! Beképzelt! Felkapaszkodott! Öntelt! Korlátolt! Szemtelen!” (Sut Karaknak)
„Felnőttél, Vuk, ez a nap is eljött. Nem lesz ezentúl róka, aki ne elismeréssel mondaná ki a nevedet. Most már a magad ura vagy!” (Karak Vuknak)
„E’tanáta, Pista bácsi?” (az egyik hajtó a Simabőrűnek Karak lelövése után)
„Most maradj csöndben, Vuk! Karakot megölhette a Simabőrű, de a rókák szabad népének nem szabad elpusztulnia.” (Karak, a halála előtt)