Zöldike

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Zöldike keresztnévről itt olvashatsz.

Zöldike

Státusz: nem veszélyeztetett

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes)
Család:	Pintyfélék (Fringillidae)
Nem:	Carduelis
Faj:	C. chloris

Tudományos név

Carduelis chloris
Linnaeus, 1758

Egyéb név

Chloris chloris

A Wikifajok tartalmaz
Zöldike témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Zöldike témájú médiaállományokat.

A zöldike (Carduelis chloris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Egyes rendszertanok a Chloris nembe sorolják. Neve beszélő név, zöldes tollazatáról kapta.

[szerkesztés] Előfordulás

Az hideg, északi részeket kivéve, egész Európában, Ázsia egy részén és Észak-Afrikában is fészkel. Életmódja elsősorban fákhoz köti, de nem csak erdőkben találkozhatunk vele. Az ember közelségét is jól viseli.

[szerkesztés] Alfajai

Carduelis chloris chloris - Európa nagy része, köztük a Kárpát-medence
Carduelis chloris aurantiiventris - Dél-Európa és Észak-Afrika, nagyobb és élénkebb színű
Carduelis chloris chlorotica - a Közel-Kelet, halványabb, sárgás
Carduelis chloris turkestanica - Közép-Ázsia és Oroszország, erőteljesen szürkés

[szerkesztés] Megjelenés

Jól látható a sárga faroktő

Hossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-28 centiméter, testtömege 80-100 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőrrel rendelkezik, mely halvány hússzínű. A kifejlett hím színe élénkzöld (erről kapta nevét is), a tojó színe tompább, szürkébb. Mindkét nemre jellemző az élénksárga szárnytükör és faroktő

[szerkesztés] Életmód

Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, mezőgazdasági területeken károkat okozhat – igaz, a hernyókat és ormányosbogarakat pusztítja. Állandó fajnak számít, bár telente alkalomadtán kóborol. Hangadása változatos, repülés közben pergő „tyü-tyü-tyü”, a költési időszakban pedig a madarászok által „zsírozás”-nak nevezett „dzöíí”.

[szerkesztés] Szaporodás

A zöldike különféle erdőkben és az emberi tevékenység fás területein (parkok, temetők, kertek) fészkel magányosan vagy csoportokban. A fára épített fészek fűszálakból, mohából, gyökérszálakból készül, és a szülők tollpihékkel bélelik. Az 5-6 tojásból 13-14 nap költés után kelnek ki a fiókák, akik 11-14 nap múlva bekövetkező kirepülésükig fészeklakók. Évente rendszerint két fészekalj nő fel, az első április-májusban, a második a június-júliusi időszakban.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

Egész Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő. Stabil állománya, mely becslések szerint 445000–585000 példányt foglal magában, a Duna és a déli országhatár mentén a legsűrűbb.

[szerkesztés] Védettség

A széles körben elterjed faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, ezért SPEC-kategóriája 4-es. A zöldike Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.