Zagve-dinasztia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Zagve-dinasztia Etiópia fölött uralkodott az Akszúmi Királyság végétől 1270-ig, amikor Jekuno Amlak egy csatában megölte az utolsó Zagve királyt. A dinasztia neve vazínűleg az agaw nép nevéből származik, jelentése „agaw” (melléknévként) vagy szó szerint „az agawok közül való” (a ze az angol of szónak felel meg a Ge'ez nyelvben, amely a szertatások és az udvar hivatalos nyelve volt). Legismertebb tagja Gebre Meszkel Lalibela, akinek a nevéhez fűződnek a Lalibela városban található kőből kivájt templomok.
A későbbi etióp szokástól eltérően, Taddesse Tamrat szerint a Zagve dinasztián belül testvérről testvérre szállt a trón, az agaw utódlási szokásoknak megfelelően.
[szerkesztés] Történet
A Zagve-dinasztia egy agaw keresztény hercegi családból származott. A dinasztiához tartozó királyok száma bizonytalan: az etióp királyokat tartalmazó listákon 5-től 16-ig szerepelnek Zagve királyok, akik összesen 133 vagy 333 évig uralkodtak (más, kevésbé valószínű elméletek 137, 250 vagy 373 évre teszik). A történészek egyetértenek abban, hogy a dinasztia alapítója Mara Takla Hajmanot volt, az utolsó axumi király, Dil Na'od veje. Az utolsó Zagve neve azonban nem ilyen biztos - a fennmaradt krónikák és a szájhagyomány Za-Ilmaknun-nak nevezik, ez azonban bizonyosan egy álnév (Taddesse Tamrat fordítása szerint azt jelenti, hogy „az Ismeretlen, a rejtett”), amelyet azt követően használtak, hogy a Salamon-dinasztia átvette az uralmat. Taddesse Tamrat szerint az utolsó uralkodó Jetbarak volt.