Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Etiópia - Wikipédia

Etiópia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
Federal Democratic Republic of Ethiopia
Ityop'iya Federalawi Demokrasiyawi Ripeblik
(Etiópia zászlaja) (Etiópia címere)
Location of Ethiopia
Hivatalos nyelv amhara
Főváros Addisz-Abeba
Elnök Girma Wolde-Giorgis
Miniszterelnök Meles Zenawi
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
26.
1.127.127 km²
0,7%
Népesség
 -Teljes (2005)
 -Népsűrűség
16.
73 053 286
64/km²
Pénznem Birr (ETB)
Időzóna UTC + 3
Himnusz Whedefit Gesgeshi Woude Henate Ethiopia (Menetelj előre, édes Etiópia anyánk)
TLD .et
Hívószám +251
térkép szerkesztése

Etiópia a világ egyik legszegényebb országa. Az emberek több mint fele él szegénységben. Afrika keleti részén, a "szarvánál" található. Etiópia Afrika legmagasabban fekvő országa, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik. Az ország nevének jelentése a görög "Aethiops" szóból származik, amelynek jelentése "ember napsütötte arccal". Az Etióp-magasföld évezredes történelmi neve Abesszínia.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Központi része a 2500 m magas Etióp-magasföld hullámos fennsíkja, amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Északkeleten fekszik a Danakil-mélyföld félsivatagi vidéke, délkeleten az óceán felé fokozatosan alacsonyodó, bazalttal borított szomáli lépcsősvidék határolja.

  • Legmagasabb pontja: Ras Dashen 4620 m
  • Legjelentősebb folyók: Kék-Nílus, Shebele, Omo
  • Legnagyobb tavak: Tana-tó, Stefánia-tó

[szerkesztés] Történelem

Az egykor Abesszíniának nevezett ország mai területére az i. e. 1. évezredben érkeztek Dél-Arábia felől a szemita törzsek, és egy szilárd rabszolgatartó államot hoztak létre, amelyet Akszumnak neveztek el.

Az etióp uralkodók a hagyomány szerint I. Meneliknek, Salamon zsidó király és Sába királynő fiának leszármazottai voltak.


[szerkesztés] XX. századi történelem

Etiópa rendkívül sok, mintegy 80 különböző etnikumát II. Menelik császár (1889-1913) egyesítette, akinek sikerült annyira megerősítenie államát, hogy az ellent tudott állni az olasz gyarmatosítási kísérleteknek. 1896-ban legyőzte az olasz csapatokat, ez volt az európaiak első katonai veresége Afrikában. Ezután próbálta tovább fejleszteni országát, bevezette a szekularizált oktatást, javította az infrastruktúrát (posta, táviratok bevezetése). A trónon unokája, Lej Iyasu követte (1913-1916), akit azonban azért leváltottak, mert keresztény állítólag elköteleződése nem volt elég erős. A hatalom ezután Menelik lányához került, Zewditu császárnőhöz (1916-1930), ő közösön kormányzott régens unokafívérével (Ras Tafari Mekonnen). A régens később I.Haile Selassie néven lett császár Zewditu halála után 1930-ban.

Az új uralkodó megpróbálta felgyorsítani az ország gazdasági fejlődését. Az abesszíniai háborút követő olasz megszállást alatt felgyorsult a modernizáció, utak és iskolák épültek, de mindez az etiópok brutális kényszermunkája árán. A második világháború után visszahelyezték Haile Selassie-t hatalmába, ő azzal a bonyolult feladattal szembesült, hogy egyszerre kellett országának sokféle népét megbékítenie, megszabadulnia az őt hatalmába visszahelyező angol megszálló erőkkel, valamint megpróbálni nyugati segítséget szerezni az országnak. Libérián kívül 1945-ben Etiópia volt az egyetlen teljesen független ország Afrikában, így Haile Selassie-nak fontos szerep jutott az 1958-ban Ghána függetlenné válásával kezdődő dekolonizációs időszakban. Mindeközben a közigazgatás továbbra is alacsony hatékonyságú maradt, a rendszer korruptsága nem változott és az életszínvonal is alig nőtt.

1973-ban egy komoly aszály sújtotta Etiópiát, ez egy katonai felkeléshez vezetett. Halie Selassie próbálta ezt a felkelést ellensúlyozni egy liberális kormányzat bevezetésével, ez azonban (Selassie-val együtt) 1974-ben megbukott. A kormányt megbuktató radikális tisztek kommunista rendszert vezettek be. 1975-től Etiópiát egy ideiglenes katonai igazgatási tanács kormányozta, amely talán a legradikálisabb szociális és gazdasági reformokat vezette be egész Afrikában. Minden földet államosítottak, minden család maximum 10 hektárnyit kapott ebből művelésre. A gazdaság nagy részét államosították, komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy visszaszorítsák az országban az analfabetizmust. A gazdasági váltás a soha véget nem érő polgárháborúkkal Eritreaban és Tigrében teljes összeomláshoz vezetett mely 1984-1987-ig hatalmas éhinségekhez vezetett. 1984-ben 8,6 millió embert kényszerítettek arra, hogy északról délre költözzenek, hogy megkönnyítsék az eritreai gerillák elleni küzdelmet. A harcot azonban a Szovjetunió segítsége nélkül az etiópok nem tudták folytatni, így 1991-ben a kommunista hadsereg összeomlott.

Tigré gerillái elfoglalták a fővárost, Addis Ababát, és Meles Zenawi vezetésével ideiglenes kormányt alakítottak. Ő fokozatosan demokratikus kormányzatot vezetett be, és nagyobb hatalmat adott az egyes kerületeknek. Eritrea függetlenné vált (1993-ban vált ki), és minden más kerületnek is megengedték, hogy kiváljon Etiópiából, ha ezt népszavazáson az adott lakosság kívánja. 1994. december 8-án új alkotmányt vezettek be, átszervezték a közigazgatást, etnikai alapú, önkormányzattal rendelkező államokat alakítottak ki. 1995 májusában Zenawit választották meg 90%-kal elnöknek. A választást nemzetközi megfigyelők szabályosnak tartották, az ellenzék nem. 1996-ban bíróság elé állították a korábbi katonai kormányzat vezető személyiségeit.

1998-ban Etiópiát megtámadta a szomszédos

    Eritrea, az etióp erők visszaverték a támadást, és elfoglalták Eritrea nyugati részét. 2000 decemberében a két ország békét kötött, ennek értelmében 25 km hosszú demilitarizált övezetet hoztak létre Eritreában a határon. A háború súlyosan megterhelte a gazdaságot. A gazdaság helyzete tovább romlott, amikor Etiópia fő exportcikke, a kávé világpiaci ára összeomlott. Meles Zenawit 2000-ben újra elnöknek választották.

    [szerkesztés] Népesség

    Az ország népessége 65 millió fő, etnikailag megosztott. A legmagasabb réteget a magasföld északi és középső részén honos földművelő szemita népek az amharák és közeli rokonaik képviselik (35-40%). A déli-délnyugati országrészen a hamita eredetű gallák (oromók) vannak többségben (40-45%). A szudáni határvidéken kisebb negrid népcsoportok élnek, a keleti tartományokban szomáliak, a Vörös-tenger mellékén danakilok élnek. A lakosság fele az ősi etióp (kopt) keresztény egyházhoz tartozik, amely meghatározó az ország életében. A gallák egy része, illetve egyéb kisebb népcsoportok népei azonban az iszlám követői. A vallási megosztottság hozzájárul az állami egységet bomlasztó szeparatista törekvésekhez.

    [szerkesztés] Gazdaság

    Földünk legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó GNP összege mindössze 100 USD. Eladósodott ország, az összes külső adósságállománya eléri az 5 milliárd USD-t, ami több mint 50%-a a GDP-nek. Természeti erőforrásai a népesség számához mérten szűkösek, az alapvető ellátást sem tudják biztosítani, főleg a nagymértékű erózió, illetve az elmaradott technika miatt.

    A mezőgazdaság jellege a magassági övekhez igazodik. Az 1800 m-nél alacsonyabb forró övet (kolla) a nomád pásztorkodás jellemzi. Az Avas folyó mentén kisebb cukornádültetvények találhatók. A nedvesebb déli területeken megjelenik a kávé, amely a szabadban és ültetvényeken is terem. A kitűnő minőségű árucikk az ország exportjából 50-60%-kal részesedik, utána a főleg arab államokban keresett kat-cserje következik.

    Az 1800-2500 m magasságban lévő meleg öv (vojna-dega) már a földművelés színtere. Itt terem az ország legfontosabb élelmiszernövénye, a teff (Eragrostis abyssinica), ebből készítik a kenyérhez való finom szemű, jól tárolható lisztet. Az öv magasabb részein megterem a búza, az árpa, illetve a kukorica és a köles. Itt termesztik a nép ellátásában fontos szerepet játszó hüvelyeseket és olajos növényeket (szezám, ricinus, repce), illetve gyümölcsöket. A régebben híres szőlőművelés a filoxéra pusztítása miatt lehanyatlott.

    A nappal a földekre kihajtott, éjszaka istállóba zárt szarvasmarháknak a trágyáját eltüzelik, és csak nagyon kis része kerül a talaj javítására, akkor is jobbára a konyhakertekbe.

    A magasföld déli, csapadékosabb részén megterem a banánhoz hasonló enszete (Ensete edulis), amely termése ugyan nem ehető, de törzsének anyagából lisztet őrölnek.

    A 2500 m-nél magasabban levő hűvös öv (dega), a gyakori fagyok miatt alkalmatlan a földművelésre. A területet az alacsony színvonalú állattenyésztés hasznosítja, amely a mezőgazdaság termelésének 1/4-ét adja. Az állatállomány létszáma hatalmas a többi országéhoz képest (30 millió szarvasmarha, 22 millió juh, 17 millió kecske, 1 millió teve), de az ebből a mezőgazdasági ágazatból származó hús és bőr mennyisége kevés.

    Az ásványkincsek legnagyobb része feltáratlan,csak nagyon kevés nemesfémet bányásznak. Az mennyiségileg jelentős vízenergia még kihasználatlan. A feldolgozóipar gerince a kézművesség. A gyáripar államosított, és a fővárosba tömörül, legfontosabb ágazatai a textil- és élelmiszeripar.

    A főváros, Addisz-Abeba az ország központjában fekszik, kereskedelmi, kulturális és közlekedési csomópont. Az afrikai országok által alapított Afrikai Unió központja is itt van, így a városnak politikai szerepe is van.

    [szerkesztés] Külső hivatkozások

      Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History. Oxford University Press, 2004


      A világ országai | Afrika
      Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság
      Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin
      (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)

      1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt.

      Static Wikipedia 2008 (no images)

      aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

      Static Wikipedia 2007 (no images)

      aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

      Static Wikipedia 2006 (no images)

      aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu