Zalaapáti
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Zala | ||||
| Kistérség | Keszthely–Hévízi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 23,42 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8741 | ||||
| Körzethívószám | 83 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Zalaapáti: község Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. A 75-ös másodrendű főút és a Galambok–Zalaszentgrót mellékút kereszteződésében fekszik. Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.
[szerkesztés] Története
Zalaapáti elsõ említése egy hamisított oklevélen 1024-bõl való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Elsõ hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb település nem fejlõdött az apátság mellett, de a török idõkben az is elpusztult. A 18. század elején indult lassú újratelepedése.
1715-ben a göttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A 19. században fejlődése fokozódott, és jelentõs méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.
1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Apátság épülete
- Római katolikus templom
- Szentkirályi kastély
Based on work by