Zielona Góra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Zielona Góra**

Vajdaság	Lubusz
Járás	Járási jogú város
Városjogok	1323
Terület	58 km²
Népesség	118 700
Magasság	70,6-210,8 m
Körzethívószám	(+48)68
Rendszám	FZ

Városháza

Szent Hedvig katedrális

Filharmonia Zielonogórska

Várostérkép

Zielona Góra ( kiejtése^✩, IPA: [ʑɛ'lɔna,gura]; német neve Grünberg ['gry:nbɛrk]) nyugat-lengyelországi város, járási jogú város és a Lubusz vajdaságés a zielonogórai járás székhelye. A lengyelek Zielona Górát a borral párosítják, már 1314-ben megemlítették pincéit, 1852 óta évente színpompás szüreteket tartanak.

[szerkesztés] Története

Városként Nyugat-Európából, főleg Flandriából és Németországból érkezett telepesek alapították, akik az új várost úgy nevezték el, mint ahogy a korábban már itt állott lengyel falut hívták: Zielona Góra. Városi jogokat 1323-ban kapott

A város történelme egész ideje alatt szorosan kapcsolódott Alsó-Sziléziához. Hosszú ideig a Głogówi Hercegséghez tartozott, majd később, miután azt feldarabolták, a żagańihoz. A XIII. századtól fokozatosan elveszti lengyel jellegét. Egész Alsó-Sziléziával együtt először cseh, majd német fennhatóság alá kerül.

A városnak erődítményi és fellegvára volt, (valószínűleg fából épült, mivel eddig semmi maradványa nem került elő) - azonban feltehetőleg csekély stratégiai jelentősége volt, és végül az ide látogató Luxemburgi János parancsára lerombolták.

XVII. és XVIII. századi utalásokból tudjuk, hogy a környék lakosságának még továbbra is lengyel hangzású neve volt ás csak egy részük ált új telepesekből. A II. világháború előtt mintegy 25 000 fő lakott a városban. A háború után lengyel fennhatóság alá került, először a poznani vajdaság része lett, újratelepítése az 1970-es évekig tartott, és főleg keletről áttelepültek és nagy-lengyelországiak népasítették be.

Gyakorlatilag nem sérült meg a háború alatt, az akkor olépános Georg Gottwald a közeledő Vörös Hadsereg elé ment és értesítette őket, hogy a város nem fog ellenállni. 1950-ben a hatóságok elhatározták, hogy új vajdaságot alapítanak Zielona Góra székhellyel.

Ettől kezdődik a város legszebb korszaka, mely kulturális, turisztikai, egyetemi és ipari központtá nőtte ki magát. Az 1960-as évek elején alapították a Wyższa Szkoła Inżynierskát. A Studium Nauczycielski bázisán létesült a Wyższa Szkoła Pedagogiczna. Jelenleg a két főiskola Uniwersytet Zielonogórski néven egyesült egyetemmé. Az állami főiskolákon és egyetemeken összesen 25 000 hallgató tanul. A város élénk sportközpont is.

[szerkesztés] Műemlékek

Későgótikus templom - jelenleg Szent Hedvig katedrális (1372), újáépítve 1420. évi tűzvész után.
Wieża Łazienna (Mászó vagy Éhség torony) a XV. századból bár a történelem szerint senki sem halt benne éhen. Feladata volt a város négy kapujából az egyiknek a (az u.n. Éhség-kapunak) védelme, de néha börtönként is szolgált. A régi börtönnel együtt, ahol jelenleg a Püspöki hivatal van, ez az egyetlen hely a városban, ahol a városfalak maradványai láthatók.

Városháza (XV. század)
Częstochowai Szűz Mária temploma (1746-1748)
Legszentebb Szűz Mária temploma, vagy szőlőskerti kápolna. Épült a XIV. század elején az 1314. évi járvány túlélőinek alapítványából.
Fogadalmi kápolna a mai Pomerániai lakótelepen. 1784-ben építették annak emlékére, hogy 100 évvel korábban a város lakosságának háromnegyede járványban halt meg.
A korábbi katolikus iskola (1651)
A régi fogatolt posta épülete

[szerkesztés] Borászat

Zielona Góra egyike a régió kevés vidékeinek, ahol a klíma elég enyhe volt ahhoz hogy szőlőt lehessen termelni és bort leghessn készíteni. (Lengyelország másik városa ahol szőlő terem: Warka Mazóviában. Az első borpincék Zielona Góra környékén 1314-ben létesültek. A közeli Paradyż kolostorban a szerzetesek már 1250-től készítettek bort. A szőlötermesztés virágkorában a szőlőskertek számát 4 000-re becsülték, magában Zielona Górában pedig 2 500-ra. A leghíresebb bor neve "Monte Verde" volt. A szocializmus alatt a termelést visszafogták, de 1990-től újra felfejlesztették. Mindazonáltal ma már nem készítenek bort itt (az utolsó palackozó az 1990-es évek elején bezárt).

[szerkesztés] Oktatás

Zielona Góra fontos egyetemi központ a térségben. A Pedagógiai főiskola (WSP) és a Műegyetem egyesüléséből nemrég alakult az Uniwersytet Zielonogórski (Zileona Górai Egyetem). A városban működik az Instytut Filozoficzno-Teologiczny im. Edyty Stein, mely a későbbiekben az Uniwersytet Szczeciński (Szczecini Egyetem) Teológiai Karának helyi szekciója lesz. Jelenleg a zielona górai főiskolákon mintegy 25 000 hallgató tanul.

Uniwersytet Zielonogórski Strona internetowa uczelni
Uniwersytet Szczeciński - Instytut Filozoficzno-Teologiczny im. Edyty Stein w Zielonej Górze Honlapja
Akademia Medyczna we Wrocławiu - Międzywydziałowy Ośrodek Dydaktyczny w Zielonej Górze Honlapja
Zachodnia Wyższa Szkoła Handlu i Finansów Międzynarodowych Honlapja