ZiL–485
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A ZiL–485 a Szovjetunióban az 1950-es években gyártott úszó szállító jármű (tehergépkocsi). A Szovjet Hadseregben használt típusjelzése BAV (БАВ – большой автомобиль водоплавающий). A jármű az amerikai General Motors Co. által gyártott DUKW szovjet másolata.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A járművet a II. világháború alatt a Lend-Lease program keretében a Szovjetunióba szállított amerikai DUKW lemásolásával fejlesztették ki. 1950-ben Vitalij Andrejevics Gracsov vezetésével indult a tervező munka a dnyipropetrovszki[1] DAZ[2] gyárban. Az eredeti típusjelzése ennek megfelelően DAZ–485 volt. A DAZ-ban azonban nem indult be a járműgyártás, ezért a gyártást 1951-ben átáthelyezték a moszkvai ZiSZ[3] gyárba, így a típusjelzése ZiSZ–485 lett. A ZiSZ gyár 1956-ban ZiL-re történt átkeresztelése után a típusjelzés ZiL–485-re változott, a hadseregben pedig BAV-nak nevezték. Később a gyártást áttelepítették a Brjanszkba, ahol 1962-ig folyt a sorozatgyártása. Kialakították a ZiL–157 tehergépkocsi alvázára épített, külső felépítésében viszont nagyrészt változatlan ZiL–485–A változatot, amely a hadseregben a BAV–A nevet kapta. A járművet a Szovjet Hadseregen kívül a Varsói Szerződés több tagállama is alkalmazta.
[szerkesztés] Szerkezeti kialakítása
A jármű külső, úszó teste ugyan a DUKW-n alapul, a ZIL–485 kifejlesztésénél a szovjet ipar által már gyártott járművek, így a BTR–152 és a ZiSZ–151 részegységeit használták fel. A 6×6-os kerékelrendezésű alváz és a felfüggesztés a ZiSZ–151 tehergépkocsiból származik. A szovjet változat nehezebb, motorja pedig erősebb volt, mint az amerikai DUKW-é. További jelentős különbség, hogy a szovjet változat hátsó része a rakodás megkönnyítése érdekében lenyitható volt. Terepen összkerék meghajtással, közúton hátsókerék meghajtással tudott közlekedni. A járműbe kerülő víz eltávolításához két vízszivattyúval szerelték fel. A 81 kW (110 Le) teljesítményű ZiL–458 benzinmotor a jármű orr részében kapott helyet. A rakodótérben 28 felfegyverzett katona számára volt hely. Terhelhetősége vízen 3,5 t, szárazföldön 2,5 t, így szállíthatott akár egy 122 mm-es D–30-as tarackot is.
[szerkesztés] Műszaki adatok
- Hossz: 9540 mm
- Szélesség: 2485 mm
- Magasság: 2600 mm
- Tömeg: 7050 kg (a BAV–A esetében 7400 kg)
- Legnagyobb sebesség:
- Közúton: 60 km/h
- Vízen: 8–9 km/h
- Motor: 1 db 5555 cm³-es 81 kW (110 Le) teljesítményű, hathengeres ZiL–485 benzinmotor
- Hatótávolság: 510 km (vízen 6 órás üzemidő)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ A Szovjetunió idején a Dnyeproptervoszk orosz elnevezést használták.
- ^ Dnyepropetrovszki Autógyár (Днепропетровский Автомобильный Завод)
- ^ A Lihacsov Autógyár (ZiL) 1931–1956 között a Sztálin Autógyár (ZiSZ) nevet használta.
[szerkesztés] Források
- Schmidt László: Az amerikai GMC DUKW–353 kétéltű tehergépkocsi, in: Haditechnika 2007/1 (január–február), pp61–64
