Moszkva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 55°45′0’’ k. h. 37°37′0’’

Moszkva / Москва

Vaszilij Blazsennij-székesegyház
zászlaja címere
Elhelyezkedése
A Moszkva elhelyezkedése Európában
Kormányzat
Ország   Államrész	Oroszország   Főváros
Alapítás éve Várossá vált	1147 1260-ban
Polgármester	Jurij Mihajlovics Luzskov
Földrajzi jellemzői
Területe
Teljes	1081 km²
Magasság	150 – 200 m
Népesség
Város (2006)	10 472 600 fő
Időzóna   Nyáron (DST)	MSK (UTC+3) MSD (UTC+4)
Weboldal: http://mos.ru/

Moszkva (oroszul, cirill betűkkel Москва) Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja. A város a Moskva folyó partján, a Központi kerület Moszkvai területében fekszik.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 2.1 A népesség alakulása 2.2 Életmód 3 Kultúra 3.1 Oktatás 4 Turizmus 4.1 Látnivalói 5 Közlekedés 6 Sport 7 Demográfia 8 Terrorizmus 9 Testvértelepülések 10 Ajánlott irodalom 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Közép-Oroszország tartományban, a Moszkva folyó partján fekszik, területe 1097.12 km². Koordinátái: 55°45′N’’ 37°E′ .

[szerkesztés] Története

A várost 1147-ben említik először, ekkor kicsi, jelentéktelen város volt, lakói a finnugor népcsoportok közé tartozó meriák voltak. 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül a várost. Ennek ellenére 1177-ben a várost elfoglalták, felgyújtották és lakóit lemészárolták. 1237-38-ban a tatárok pusztították el. Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Daniel Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Daniel fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Moszkvai Jurij, valamint öccse és utóda, I. Iván győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket.

Az Arany Horda kánjai eleinte megpróbálták kisebbíteni Moszkva jelentőségét, de amikor a Litván Fejedelemség Oroszország riválisa lett, a kán igyekezett megerősíteni Moszkvát, ami lassan egész Oroszország legjelentősebb városa lett. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.

1993 óta Moszkva címere újra Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost, mikor uralkodójuk, III. Zsigmond megpróbálta megszerezni az orosz trónt. 1612-ben Nyizsnij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több, mint háromszáz éven át tatott.

1703-ban, mikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni. Mikor I. Napóleon seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, a városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. Ugyanakkor ebben az évben mérték nyáron a legmagasabb hőmérsékletet, ami 24 º C volt.

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.)

Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a II. világháború alatt. 1941 novemberében a német csapatok egészen a város széléig eljutottak, a moszkvai csatában azonban megfutamították őket.

lásd még: Moszkvai Nagyfejedelemség, Oroszország története

[szerkesztés] A népesség alakulása

Moszkva népességszám-változása 1400 és 1856 között
1400	1638	1710	1725	1738	1775	1785	1811	1813	1825	1840	1856
40 000	200 000	160 000	145 000	138 400	161 000	188 700	270 200	215 000	241 500	349 100	368 800

Moszkva népességszám-változása 1868 és 2002 között
1868	1871	1888	1897	1912	1920	1926	1939	1959	1979	1989	2002
416 400	601 969	753 459	1 038 600	1 617 157	1 027 300	2 101 200	4 609 200	6 133 100	8 142 200	8 972 300	10 383 000

[szerkesztés] Életmód

Bár az oroszoknak kevesebb, mint egynegyede él vidéken, a moszkvaiak, és más városiak nagyon kötődnek a vidéki élethez. Rengeteg embernek van nyaralója vagy hétvégi háza (dácsa). Gyakran az idősek is dácsákba vonulnak vissza. Moszkvában több park is található.

A háború utáni évek lakáshiányát enyhítendő hatalmas lakótelepek épültek, ma több, mint 13 000 panelház áll Moszkvában, és a város népességének nagy része ezekben lakik. A házak 9, 12, 17 vagy 21 emeletesek, a lakásokat részben már az épület összeállítása előtt berendezték. Egy népszerű szovjet film ezt a jelenséget figurázza ki: a történet szerint egy férfi véletlenül Leningrádba uatzik Moszkva helyett, taxival elmegy a lakása címére, ami Leningrádban is létezik, bemegy a lakásba, amit a sajátjának hisz, és mivel minden annyira egyforma, nem is veszi észre tévedését, míg a lakás valódi tulajdonosa haza nem tér.

[szerkesztés] Kultúra

Moszkva az orosz balett és más előadóművészetek központja. A városban számos színház és balettintézet található.

• Moszkvai Nagycirkusz
• Bolsoj Színház

[szerkesztés] Oktatás

Moszkvában több nagy egyetem található, köztük a Moszkvai Állami Egyetem, ami egy 240 méter magas toronyban székel. Az egyetemnek több, mint 30 000 hallgatója van. Egy másik híres intézmény a Moszkvai Műszaki Egyetem.

Lásd még: Oroszországi egyetemek listája

[szerkesztés] Turizmus

Moszkva mindig népszerű volt a turisták körében. Az UNESCO által a világörökség listára felvett ismertebb látványossága a Kreml, és a Vörös-tér, a kolomenszkojei Feltámadás-templom, melyek mind a 14. és a 17. század közt jöttek létre. Népszerű turistacélpont még a Moszkvai Állatkert.

Moszkva a 9300 kilométer hosszú transzszibériai vasútvonal nyugati végállomása. A várost leginkább tél közepén érdemes meglátogatni, amikor a hófödte város festői látványt nyújt, mivel azonban a hőmérséklet gyakran süllyed -25 °C alá, nyáron vagy kora ősszel kényelmesebb odalátogatni.

[szerkesztés] Látnivalói

• Kolomenszkoje
• Kreml: kormányzati negyed, Moszkva legrégebbi épületegyüttese, a Világörökség része, és a világ egyik legismertebb látványossága.
• Kuskovo
• Manyézs
• Osztankinói tévétorony, 2003-tól ismét a világ legmagasabb épülete
• Vörös tér: az ünnepi felvonulások helyszíne
  • Lenin-mauzóleum, korábban Lenin és Sztálin közös mauzóleuma.
  • Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Szent Bazil-székesegyház): 1550-1560 között épült, hagymakupoláiról ismert.
• Schuchowsk rádiótorony
• Megváltó Krisztus Székesegyház
• Moszkvai Állatkert
• Moszkvai Állami Egyetem tornya, kilátó

Múzeumok

• Orosz Kiállítóközpont (VDNKhA, VVTs)
• Állami Tretyakov Galéria
• Puskin Szépművészeti Múzeum

[szerkesztés] Közlekedés

Moszkvának öt repülőtere van: a Seremetyevoi Nemzetközi Repülőtér (IATA:SVO, ICAO:UUEE), a Domogyedovoi Nemzetközi Repülőtér (IATA:DME, ICAO:UUDD), a Bikovoi Repülőtér (IATA:BKA), a Vnukovoi Nemzetközi Repülőtér (IATA:VKO, ICAO:UUWW) és a Mjacskovoi teherszállitó (Cargo) repülőtér (ICAO:UUWM).

A helyi közlekedés fontos eleme a moszkvai metró, melyet 1935-ben kezdtek építeni. 11 metróvonala és több, mint 170 állomása van; az állomások egy része nagyon szép látvány mozaikokkal és kandeláberekkel. A metró a világ egyik legnagyobb forgalmat bonyolító metrója, naponta kilencmillió utas használja, csúcsidőben 90 másodpercenként követik egymást a szerelvények.

Mivel más városokéval összehasonlítva a moszkvai metróállomások távol esnek egymástól (helyenként 4 kilométernyire is), a város jól kialakított buszvonalhálózattal is rendelkezik. A buszok gyakran járnak, van, ahol percenként is. A városban villamos és trolibusz is közlekedik. Autóval viszonylag kevesen közlekednek a forgalmi dugók miatt, de a legtöbb családnak van autója. Becslések szerint naponta kb. 2 500 000 autó közlekedik a városban.

[szerkesztés] Sport

A futball rendkívül népszerű, a Dinamo és a Spartak a legjelentősebb csapatok. A futballhuliganizmus nagy gondokat okoz. A télisportok is nagy népszerűségnek örvendenek.

1980-ban Moszkva rendezte a nyári olimpiát, erre az alkalomra hatalmas új stadion és más sportlétesítmények épültek. Ekkor épült a ma legfontosabb nemzetközi repülőtere, a Seremetyevo 2.

Moszkva benyújtotta pályázatát a 2012-es nyári olimpia rendezésére is, de a rendezés jogát London kapta meg. Viszont az ország ismét pályázik csak ezuttal nem a nyári hanem a téli játékokra, amelyen az orosz Sochi városa nagy eséllyekkel indul, a 2014-ben megrendezésre kerülő játékokon.

[szerkesztés] Demográfia

Bár az Orosz Föderáció népessége évente kb. 700 000 fővel csökken, Moszkva népességét ez nem érinti, főként a bevándorlók számának köszönhetően, amely meglehetősen magas, annak ellenére, hogy az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más városok lakói bejegyzés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább a városban. Moszkva jelenleg Európa legnagyobb városa.

A Forbes magazin 2004. július 22-ei cikke szerint Moszkvában lakik a legtöbb milliárdos, szám szerint 33 (kettővel több, mint New York Cityben.)

[szerkesztés] Terrorizmus

A terrorizmus Moszkvában napjaink egyik legfenyegetőbb veszélye, főként a csecsenek függetlenségi háborúja miatt. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet oltott ki száznál is több emberéletet.

[szerkesztés] Testvértelepülések

• Banja Luka Bosznia-Hercegovina
• Bangkok, Thaiföld

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

• V. A. Giljarovszkij: Moszkva és a moszkvaiak, 1979 Bp.
• V. A. Giljarovszkij: Moszkvai alvilág. Kóbor éveim, 1966 Bp.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Fényképek
• http://www.m2012.ru/en/
• History of Moscow
• Moscow – city guide to hotels, restaurants, museums.
• Moscow hotels directory
• Moscow Weather Forecast
• Current time in Moscow
• Térkép Kalauz - Moszkva

Oroszország közigazgatási beosztása
A Föderáció alanyai
Köztársaságok Adigeföld | Altáj | Baskíria | Burjátia | Csecsenföld | Csuvasföld | Dagesztán | Észak-Oszétia | Hakaszföld | Ingusföld | Jakutföld | Kabard-Balkárföld | Kalmükföld | Karacsáj-Cserkeszföld |Karélia | Komiföld | Mariföld | Mordvinföld | Tatárföld | Tuva | Udmurtföld Határterületek Altáji határterület | Habarovszki határterület | Krasznodari határterület | Krasznojarszki határterület | Permi határterület | Sztavropoli határterület | Tengermelléki határterület Területek Amúri | Arhangelszki | Asztrahanyi | Belgorodi | Brjanszki | Csejlabinszki | Csitai1 | Irkutszki2 | Ivanovói | Kalinyingrádi | Kalugai | Kamcsatkai3 | Kemerovói | Kirovi | Kosztromai | Kurgani | Kurszki | Leningrádi | Lipecki | Magadani | Moszkvai | Murmanszki | Nyizsnyij Novgorodi | Novgorodi | Novoszibirszki | Omszki | Orenburgi | Orjoli | Penzai | Pszkovi | Rosztovi | Rjazanyi | Szahalini | Szamarai | Szaratovi | Szmolenszki | Szverdlovszki | Tambovi | Tomszki | Tulai | Tveri | Tyumenyi | Uljanovszki | Vlagyimíri | Volgográdi | Vologdai | Voronyezsi | Jaroszlavli Szövetségi jelentőségű városok Moszkva | Szentpétervár Autonóm terület Zsidó autonóm terület Autonóm körzetek Aginszkojei-Burját AK1 | Csukotkai AK | Hanti-Manszi AK | Korják AK3 | Nyenyecföld | Uszty-Ordinszkiji Burját AK2 | Jamáli Nyenyec AK
2008. március 1-jén a Csitai terület és az Aginszkojei-Burját Autonóm Kerület „Bajkálontúli határterület” néven egyeséges közigazgatási egységgé alakul. 2008. január 1-jén az Uszty-Ordinszkiji Burját Autonóm Körzet beleolvad az Irkutszki területbe. 2007. július 1-jén a Kamcsatkai terület és a Korják Autonóm Körzet „Kamcsatkai határterület” néven egyeséges közigazgatási egységgé alakul.
Szövetségi körzetek
Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti