Zsámbok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Közép-Magyarország | ||||
Megye | Pest | ||||
Kistérség | Gödöllői | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 23,35 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 2116 | ||||
Körzethívószám | 28 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Zsámbok község Pest megyében, a Gödöllői kistérségben. (Ne tévesszük össze Zsámbék település nevével!)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Gödöllőtől keletre található a Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok hármas megyehatárnál. Közeli települések: Vácszentlászló, Tura, Dány, Kóka, Tóalmás, Jászfényszaru.
[szerkesztés] Megközelítése
Az M3-as autópályáról Gödöllőnél Valkón - Vácszentlászlón át, Bagnál vagy Hatvannál dél felé lekanyarodva Turán át érhetjük el a települést. Budapest felől megközelíthető még a 31-es főútvonal felől a Sülysáp - Kóka útvonalon. A XVII. kerület felől a legrövidebb út a Pécel - Isaszeg - Dány útvonal. Nagykáta felől a Szentmáronkáta - Tóalmás az ajánlott útvonal, míg a Jászságból Jászfényszarun keresztül visz az út Zsámbokra.
[szerkesztés] Története
Első említése Sambuk formában a 14. század közepéről való, amikor a Zsámboki család birtoka volt. Később a Kókai család, majd a 15. században a Rozgonyiak és a Kompolthyak tulajdona. A török időkben a település gyakran szerepelt az adólajstromokban. A török kiűzése után a Beniczky-uradalom része volt. A 19. század végén nagyközségként Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci alsó járásához tartozott. 1891-ben 2114 magyar lakosa volt. A XX. század utolsó évtizedeiben a szocializmus koncentrációja három szomszédos község ( Valkó - Vácszentlászló - Zsámbok ) közös tanácsi, továbbá közös mezőgazdasági termelőszövetkezeti irányítása alatt működtek. Zsámbok lakossága volt az országban az első, amely 1987-ben népszavazás megtartásával szerezte vissza helyi, önálló közigazgatását. A helyi történelmet, népszokásokat feldolgozta, megírta: Dr Tóth József és Lapuné Margit néni.
[szerkesztés] Kultúra
- Népviselet: élő kultúra, a nyugdíjas korú asszonyok hétköznapokon is, a fiatalabbak az ünnepeken viselik.
- Zsámboki Népi Együttes: Györe Béláné Guszti néni vezetése mellett lett ismert az országban, zsámboki dalok, szokások, a "lakodalmas" bemutatásával.
- Zsámboki Theátristák: Szigeti Róza vezetésével bemutatták és az országos Falusi Színjátszó Fesztiválon “bronz” fokozatú elismerést érdemeltek ki Móricz Zsigmond: Sári bíró mű bemutatásával.
- "Lecsót a keceléből" fesztivál 2 napos kulturális, hagyományőrző és gasztronómiai rendezvény. (2003-tól minden évben az augusztus 20-a előtti hétvégén megrendezve)
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom (1746 - 1753 között épült)
- Falumúzeum (Lapu Istvánné kezdeményezésére, 1969-től)