Zsigmond László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zsigmond László (Mohács, 1907. december 3. – Budapest, 1992. április 14.) Kossuth-díjas történész, az MTA tagja

[szerkesztés] Életpályája

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett. 1945 és 1953 között az MKP (majd MDP) pártfőiskolájának tanára, az egyetemes történelem tanszék vezetője volt. 1949-ben Kossuth-díjjal tünteték ki. 1953–56 között a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetében az egyetemes történelem osztály vezetője, 1956–60 között igazgatóhelyettese volt. 1960-tól 1977-ig az ELTE az új és legújabb kori egyetemes történelem tanszéken tanszékvezető professzor. 1977-ben nyugdíjba vonult. A Századok szerkesztőbizottságának tagja, 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1979-től rendes tagja.

[szerkesztés] Kutatási területe

A 19.–20. századi politikai gondolkodásának története, az 1918 utáni nemzetközi diplomácia, illetve a munkásmozgalmak története Németországban, Franciaországban és az USA-ban.

[szerkesztés] Főbb művei

• 1962 - Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához : 1936-1945 ( szerkesztő )
• 1961 - A német imperializmus és militarizmus újjáéledésének gazdasági és nemzetközi tényezõi : 1918-1923
• 1969 - Franciaország 1789–1968
• 1970 - Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyûjtemény (társszerző)