Magyar Kommunista Párt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar Kommunista Párt

Elnöke
Frakcióvezető	-
Alapítva	1944. októbere
Politikai ideológia	kommunista
Pártszín(ek)	vörös
Parlamenti jelenlét	1947-1948
Weboldal

A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt.

Tartalomjegyzék

1 Alapítók
2 A párt programja
3 A hatalom megszerzése
4 Országgyűlési választásokon elért eredményei
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Alapítók

A pártot a Szovjetunióból hazatérő kommunisták által megalakított Központi Vezetőség hozta létre, ennek tagjai voltak Farkas Mihály, Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József. 1945 februárjának végén, Budapest felszabadulása után a Magyarországon illegalitásban működő Központi Bizottság is csatlakozott a kezdeményezőkhöz, és a párt főtitkára Rákosi Mátyás lett.

[szerkesztés] A párt programja

Az MKP az ország újjáépítését és demokratikus átalakítását tűzte ki célul, földreformot ígért és a vasút teljes helyreállítását. A kommunisták minden, a náci Németországgal együttműködő háborús bűnöst felelősségre kívántak vonni.

1946 tavaszán, a Baloldali Blokk elnevezésű tömörülésre támaszkodva elérte, hogy közös harc induljon a munkásegység megteremtésére, a polgári pártok visszaszorítására. Még ebben az évben államosították a bányákat és törvényerőre emeltették a hároméves terveket.

1947-ben államosították az ország jelentős bankjait és a 100 főnél többet foglalkoztató ipari üzemeket.

[szerkesztés] A hatalom megszerzése

Az 1945. évi országgyűlési választásokon a szavazatok 16,96%-át^[1] szerezte meg, 1947-ben pedig 22,3%-át, ezzel a Parlament legnagyobb pártjává vált. Az 1947-es választásokat nevezték „kékcédulás választás”-nak: aki a választás napján nem tartózkodott a lakóhelyén, az a választási bizottságtól elkért kék színű névjegyzék-kivonat segítségével bárhol szavazhatott az országban. Az MKP vezetése, felhasználva a Belügyminisztériumot és a Gazdasági Főtanács forrásait, nagyszámú hamis cédulát nyomtatott ki, majd ezeket kiképzett aktivisták segítségével – egy ember általában 10-20 szavazatot adott le – fel is használta a választások napján.

Gazdasági és társadalmi aktivitása, az elért gazdasági eredmények miatt 1948-ban lehetőség adódott a politikai paletta átrendezésére: az MKP magába olvasztotta a Nemzeti Parasztpártot, majd az MSZDP-vel való egyesülés eredményeként megalakította a Magyar Dolgozók Pártját.

A folyamat során Magyarország polgári pártjai olyan veszteségeket szenvedtek, hogy nem voltak képesek komoly ellenállást kifejteni az újonnan létrejött MDP-vel szemben, így az a politikai hatalom egyedüli birtokosává vált, s megteremtette a proletárdiktatúrát.

[szerkesztés] Országgyűlési választásokon elért eredményei

év	eredmény	mandátumok	szavazók száma	Parlamenti szerepe
1945	16,96%	70	801 999	ellenzék
1947	22,25%	100	1 111 001	kormánypárt

Megjegyzések

1947-ben csalással nyert választást. Lásd: kékcédulás választás
1948-1949-ben kiépítette az [[egypártrendszert, minden más pártot betiltott
Egészen 1989-ig újabb választás nélkül hatalmon volt

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Magyarországi politikai pártok
Parlamenti pártok (386 mandátum)	Magyar Szocialista Párt (190) \| Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (141) \| Kereszténydemokrata Néppárt (23) \| Szabad Demokraták Szövetsége (20) \| Magyar Demokrata Fórum (11) \| Somogyért Egyesület* (1) * Hivatalosan függetlenként

Parlamenten kívüli pártok**	MIÉP–Jobbik a Harmadik Út (MIÉP és Jobbik) (2,20%) \| Magyar Kommunista Munkáspárt (0,41%) \| Centrum (0,32%) \| Független Kisgazdapárt (0,02%) \| egyéb (0,27%) ** A legutolsó választási eredmények alapján[1]
Az Európai Parlamentben (24 mandátum)	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (12) \| Magyar Szocialista Párt (9) \| Szabad Demokraták Szövetsége (2) \| Magyar Demokrata Fórum (1)