Zsinat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 januárjából származik.

A zsinat (görögül synodos (magyarul időnként szinódus), latinul concilium) jelentése egyházi gyűlés.

[szerkesztés] A római katolikus egyházban

A római katolikus egyházban a következő fajta zsinatok léteznek:

Egyetemes zsinat (concilium oecumenikum), amely a pápa közvetett vagy közvetlen meghívására összegyűlt püspököknek (bíbornokok, érsekek, püspökök, praelati nullius, rend- és vezérfőnökök) tanácskozása a pápa vagy helyettesének elnöklése alatt, a hitágazatok kifejezésére és az összes egyházfegyelem megállapítására. Véleményező vagy tanácskozó joggal meghivhatók még az egyház egyes jelesei, egyházjogi tudósok (világiak is), fejedelmek stb. Ha a köz-zsinat alatt a pápa meghal: a zsinat az új pápa választásáig elnapoltnak tekintendő.
Nemzeti zsinat, amhol valamely ország vagy nemzet főpapjainak gyűlnek össze közös egyházügyek feletti tanácskozásra, az illető ország primásának elnöklete alatt. Az ilyen zsinatra ugyanazokat kell meghívni, mint az egyetemes zsinatra, a zsinat határozatai azonban csak a pápa megerősítése után válnak kötelezőkké.
Tartományi zsinat, ahol egy adott érseki egyházmegye papjai gyűlnek össze egyházmegyéjük ügyeinek megbeszélése végett. Tartományi zsinatot egyházi büntetés terhe alatt minden harmadik évben kell tartani. Az ilyen zsinatot az érsek, ennek hiányában az egyházmegye legidősebb püspöke hívja össze és vezeit. Csak hitágazati határozatai szorulnak a római szentszék megerősítésére.
Vármegyei zsinatok, amelyeken a püspök, meghallgatja összehívott presbiteriumának tanácsát. E zsinatok fő célja a vármegyei látogatás alkalmával felmerült hiányok megbeszélése, utasítások adása, tartományi zsinati határozatok, pápai rendeletek kihirdetése stb.

[szerkesztés] Az ortodox egyházakban

Az ortodox egyházak hét egyetemes zsinatot tartanak számon. A katolikusok által egyetemesnek nevezett további zsinatokat az ortodoxok a katolikusok helyi zsinatainak tartják. Az ortodox álláspont szerint a nyolcadik egyetemes zsinat a katolikusok és az ortodoxok újraegyesülése után tartható meg. Az összortodox összejöveteleket az ortodoxok emiatt sosem nevezik egyetemes zsinatoknak, hanem összortodox konferenciáknak.

[szerkesztés] Az ókeleti egyházakban

Az antikhalkedóni egyházak az első három zsinatot tekintik egyetemesnek, a többit csupán az átaluk szakadárnak tartott khalkedóni egyházak saját részzsinatainak. Az Asszír Keleti Egyház pedig csak az első két zsinatot fogadja el legitímnek.

[szerkesztés] A protestáns egyházakban

A protestáns egyházakban a zsinat az egyházi önkormányzat legfelsőbb közege, amelyet az egyházi törvényhozás és utolsó fokban az összes kormányzati tennivalók illetnek meg.

[szerkesztés] Egyetemes zsinatok

Zárójelben a zsinatok időpontja és főbb témái

[szerkesztés] Egyetemes zsinatok

I. niceai zsinat (325; „Az Ige egylényegű az Atyával” – niceai hitvallás, Arius elítélése)
I. konstantinápolyi zsinat (381; a Szentlélek istensége és egylényegűsége, a Nicea-konstantinápolyi hitvallás, Macedonius elítélése)

[szerkesztés] a katolikusok, az ortodoxok és a miafiziták által elismert zsinatok

Efezusi zsinat (431; Krisztus egyetlen személy, Mária istenanyasága (Theotokos), Nestorius elítélése)

[szerkesztés] a katolikusok és az ortodoxok által elismert zsinatok

Khalkedóni zsinat (451; Krisztus egyszemélyben két természet, a monofizitizmus elítélése)
II. konstantinápolyi zsinat (553; a nesztoriánus tanítással szimpatizálók elítélése)
III. konstantinápolyi zsinat (680-681; Krisztus két természetének léte, a monotelizmus elutasítása)
II. niceai zsinat (787; a képek tiszteletének elfogadása, a képrombolók elítélése)
IV. konstantinápolyi zsinat (869-870; a pápai primátus megerősítése)

[szerkesztés] kizárólag katolikus zsinatok

I. lateráni zsinat (1123; az invesztitúra problémájának megoldása (ez az első zsinat Nyugaton))
II. lateráni zsinat (1139; egyházfegyelmi kérdések: simonia, uzsora, nicolaizmus)
III. lateráni zsinat (1179; egyházfegyelmi kérdések: a pápaválasztás módja)
IV. lateráni zsinat (1215; hitvallás, húsvéti áldozás és évenkénti gyónás, a katarok és albigensek elítélése)
I. lyoni zsinat (1245; II. Frigyes elítélése)
II. lyoni zsinat (1274; egység a keletiekkel)
I. vienne-i zsinat (1311-1312; a templomos lovagok ügyének tárgyalása)
Konstanzi zsinat (1414-1418; a nyugati egyházszakadás megszüntetése, Wycliff és Husz elítélése)
Basel-Ferrara-Firenzei zsinat (1431-1442; újra a keletiekkel való egység)
V. lateráni zsinat (1512-1517; a papság reformja)
Trentói zsinat (1545-1563; dogma az isteni kinyilatkoztatás továbbadásáról az egyházban, az eredeti bűnről, a megigazulásról és a szentségekről, egyházfegyelmi reform)
I. vatikáni zsinat (1869-1870; a hit és a racionalizmus dogmatikai meghatározása, pápai primátus és csalhatatlanság)
II. vatikáni zsinat (1962-1965; tanítás az egyházról és a kinyilatkoztatásról, egyetemes meghívás az életszentségre, az egyház nagy megújulása)