Égi királyság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Égi királyság hettita mitológiai eposz a Kr. e. XIII-XII. századból. A kozmogóniát dolgozza fel, elképzeléseinek magja a mezopotámiai Enuma elis mitológiai eposzból ered, de jelentős változtatásokat eszközöl rajta. Az eposz cselekménye elmondja, hogy az ég első királya kilenc évig Alalu volt, pohárnoka, Anu viszont a föld mélyére taszította, ezután ő lett az ég királya. Kilenc évig uralkodott, amikor pohárnoka, Kumarbi fellázadt ellene. Anu megpróbált elmenekülni, de Kumarbi elfogta, és leharapta a nemzőszervét. Győzelmétől boldogan nevetni kezdett, de Anu arra intette, hogy ne nevessen, mert a nemzőszervétől terhes lesz, s a Viharistent, az Aranzahu folyamot (a Tigris folyót) és Tasmisu sorsistent kell a világra hoznia. Ezt hallva Kumarbi kiköpi Anu magját. Az eposz itt töredékessé válik, Kumarbi -a feltevések szerint- később mégis lenyeli, illetve magába fogadja a három istenséget, majd kihányja őket. Az eposz cselekményének feltételezhető folytatása az Ének Ullikummiról című műben olvasható.
Az eposz utóélete igen jelentős, Hésziodosz „Theogónia" című művének mítikus magva közvetve vagy közvetlenül e hettita műből ered. Philón „Biblosz" című munkája, illetve „Szankhuniatón" föníciai író kozmogóniája ugyancsak e műből merített.
Based on work by