Északi-szigeti barna kivi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Veszélyeztetett. Státusz: végveszélyben
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Apteryx mantelli Shaw, 1813 |
|||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Az északi-szigeti barna kivi (Apteryx mantelli) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a kivifélék (Apterygidae) családjához tartozó faj. Sokáig a barna kivi Apteryx australis alfajának számított.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Új-Zéland északi-szigetén élnek. Erdők, bozótosok rejtőzködő állatai.
[szerkesztés] Megjelenés
A faj 40 centiméter magasak, testtömegük pedig 2,2 kilogramm. A tojók ugyanolyan magasak, de testtömegük 2,9 kilogramm. Lapos szegycsontú, röpképtelen madarak. A becslések szerint kb. 1000 példányuk él.
[szerkesztés] Életmód
Éjszaka aktív, erdei állatok. Napközben üregekbe húzodnak. Rosszul lát, csőre hegyén lévő orrnyílásával viszont nagyon jó a szaglása. Lárvákkal, rovarokkal, puhatestűekkel és gyümölcsökkel táplálkoznak. Félénk, gyors futású madarak. Magas sípoló hangot adnak ki.
[szerkesztés] Szaporodás
A tojó két, a madár méretéhez képest hatalmas tojást rak, egy csupasz üregbe vagy fatörzsbe. A hímek kotlanak, a fiókák fészekhagyók.
Based on work by