Wikipédia:Összefoglaló stílus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Wikipédia-szócikkek terjedelme, folyamatosan nő, ahogy a szerkesztők egyre több információt illesztenek be a lapba. Ez a növekedés nem folytatódhat a végtelenségig, a túlzottan hosszú lapok problémákat okozhatnak. Nem lenne szerencsés az értékes információkat eltávolítani sem, ezért a megoldás az új szócikkek létrehozása.
Az összefoglaló stílus a szövegben említett egyes témák mentén bontja fel a cikket. Alapelve az, hogy összefoglalja és kapcsolódó szócikkekbe rendezi az információt, amelyet a téma iránt különböző mélységben érdeklődő szerkesztők igényeik szerint olvashatnak végig. A részletes információkat úgy kínálja fel, hogy közben nem fárasztja ki azokat, akik csak egy gyorsabb áttekintést szeretnének a témáról.
Ez a fajta felosztás sokkal olvashatóbb marad, mint egy folyamatosan, akár könyvterjedelemig növekvő egyetlen szócikk. Az összefoglaló stílus egy általánosabb szócikkben foglalja össze a lényegi mondanivalót, a további részleteket pedig alárendelt cikkekben tárgyalja. Az, hogy mi számít „túl hosszúnak”, nagyrészt a témától függ, de általában 30 KB az a szövegméret, amitől kezdve a cikkek felbontása szóba kerül.
Fontos: mikor felbontasz egy lapot, a darabolás tényét és az érintett lapok címét írd be a szerkesztési összefoglalóba.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Motiváció
| II. világháború
A második világháború a világtörténelem legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő fegyveres konfliktusa volt... 1 Okok  Fő szócikk: A II. világháború kitörésének okaiAz első világháború után Németországtól követelt jóvátétel ... 2 Előzmények Fő szócikk: A II. világháború előzményeiAz első világháborúban győztes Antant megalázó módon kezelte a Weimari Köztársaságot... 3 A háború Európában Fő szócikk: A II. világháború EurópábanA német Wehrmacht szeptember 1-jén támadta meg Lengyelországot... 4 A háború a Csendes-óceánon Fő szócikk: A II. világháború a Csendes-óceánonJapán már a második világháború európai kitörése előtt lerohanta Kínát... |
[szerkesztés] Különböző részletességi szintek
Más lexikonokkal, enciklopédiákkal ellentétben a Wikipédiának nincsen több, különböző terjedelmű asztali, kézi stb. kiadása. Valamennyi felhasználói igényt ugyanabban a lexikonban igyekszünk kielégíteni. Az összefoglaló stílus arra épít, hogy egy témával kapcsolatban nem kell az összes információt egyetlen szócikkbe összesűríteni, hiszen az egyes olvasók igényei el fognak térni egymástól:
- sok olvasónak csak egy egyszerű összegzésre van szüksége a témáról - nekik szól a Bevezető
- másoknak közepes mennyiségű információra lesz szüksége az adott címszóhoz kapcsolódó legfontosabb pontokról -- ők a néhány bekezdésnyi, alcímekbe rendezett szöveget fogják elolvasni a lapon.
- lesz néhány olvasó, akik a téma bizonyos aspektusairól szeretnének a lehető legtöbb részletet megtudni -- ők követik a hivatkozásokat a részletes szócikkekre.
A legfelső szintű átfogó szócikk egy általános összefoglalót tartalmaz, az egyes altémák részletes összefoglalása pedig az egyes alcikkekbe kerül. Az egészet egyfajta rétegezett piramisnak lehet elképzelni, ahol az olvasó először a piramis csúcsát látja (az általános szócikk bevezetőjét). Az általános szócikkben az egyes alcímek alatt szerepelhet egy {{fő|<allap neve>}} vagy hasonló link az adott altéma részletes kifejtését tartalmazó cikkre. Az átfogó szócikkben az adott alcím alatt olvasható összefoglaló legyen legalább kétszer olyan hosszú, mint az alcikk bevezetője. Az alcikk aztán maga is lehet egy átfogó szócikk, ami további alcikkekre utal a már fent tárgyalt formában. Az al-alcikkeknek szintén lehetnek alcikkei, tetszőleges mélységben. Ilyen módon a téma iránt különböző mélységben érdeklődő olvasók, saját részletességi igényüknek megfelelően navigálhatják végig az anyagot.
[szerkesztés] Méret
A túlságosan hosszú lapok (30 KB vagy nagyobb) valószínűleg nem lesznek nagyon hatékonyak az információ átadása szempontjából. 45 KB felett már elenyésző ennek az esélye.
Ennek ellenére ne kapkodd el a szócikkek feldarabolását. Nagyon sokszor a felbontás leghatékonyabb módja, hogyha először hagyod növekedni a cikket és megfigyeled, melyek azok az altémák, amiket logikusan össze lehetne foglalni és saját szócikkbe kiemelni úgy, hogy az eredeti szócikk ismét megfelelően fedje le a választott témáját. Az nyelvközi linkek, külső hivatkozások, források, lásd még és hasonló szekciókat nem kell beleszámolni a szócikk méretébe, hiszen a cél az, hogy a folyó szöveg méretének szabjunk korlátot egy szócikken belül.
A 12, 15 nyomtatott oldalnál hosszabb (30-35 KB-nyi szöveg feletti) lapokat tovább tart elolvasni, mint ameddig egy átlagos felnőtt koncentrálási képessége (kb. 20 perc) terjed. Fontos, hogy ez a korlát gyermekek, az átlagosnál alacsonyabb intelligenciájú, a koncentrálás területén kihívásokkal küszködő felnőttek esetében még ennél is alacsonyabb, pedig ők is fontos olvasóközönsége lehetnek a Wikipédiának. [1] [2] [3] További probléma, hogy az említett csoportok még lassabban is olvasnak. Mikor elérik a koncentrálóképességük határát, a legtöbb olvasó fokozatosan elveszti a fókuszt és az információfeldolgozási képességük innentől kezdve jelentős mértékben lecsökken. A legelszántabb olvasók kivételével abba fogják hagyni az olvasást, emiatt csak nagyon indokolt esetben tanácsos túllépni ezt a terjedelmi korlátot.
Amennyiben a szócikk tartalma a fent említett méreteket jelentős mértékben meghaladja, az olvashatóság és a szerkeszthetőség megkönnyítése érdekében érdemes tervet készíteni a szócikk felbontására. Lásd: Wikipédia:Szócikk méret A hosszabban tárgyalt alcímeket ilyenkor tanácsos saját szócikkbe kiemelni és a helyükön egy több bekezdésnyi összefoglalót hagyni a fent már leírt módszerrel.
A korlátozott méret a szerkesztést is segíti. Kevés szerkesztő fog egy 50 vagy 70 KB méretű cikket elejétől a végéig átolvasni, csak azért hogy meggyőződjön arról, hogy az általa odaírni kívánt információ szerepel-e már a szócikkben. Ez ahhoz vezet, hogy egyes részek rossz helyen, többször, vagy egyáltalán nem fognak szerepelni a lapon.
Based on work by