Németország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Német Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. A Német Szövetségi Köztársaság az Európai Unió egyik alapító tagja.

Német Szövetségi Köztársaság
Bundesrepublik Deutschland

(Németország zászlaja) (Németország címere) Színe:fekete,piros,arany(gyakorlatban sárga)
mottó : Einigkeit und Recht und Freiheit (jelentés: Egység, igazság és szabadság)
Hivatalos nyelv	német¹
Főváros	Berlin
Elnök	Horst Köhler
Kancellár	Angela Merkel
Terület  - teljes  - % víz	61. 357 023 km² 2,18%
Népesség  - teljes(2005)  - Népsűrűség	14. 82 468 000 230/km²
Megalakulása /  egyesítése	Verdun-i szerződés (843) 1871. január 18. 1949. május 23. 1990. október 3.
Pénznem	Euró² (€) (EUR)
Időzóna	UTC +1
Nemzeti himnusz	Das Lied der Deutschen
TLD	.de
Hívószám	+49
¹A dán, szorb (vend), roma és fríz nyelvek hivatalosan elismert kisebbségi nyelvek. Az alnémet nyelvet az Európai Unió védi.
²1999 előtt: Német márka. Lásd még: Német euróérmék.
Dánia Lengyelo. Csehország Ausztria Liechtenstein Svájc Franciao. Lux. Belgium Hollandia BERLIN Drezda Kiel Rostock Lübeck Hamburg Bremerhaven Emden Bréma Hannover Magdeburg Duisburg Essen Düsseldorf Kassel Lipcse Köln Bonn Frankfurt Wiesbaden Mannheim Stuttgart München Északi-tenger Balti-tenger Duna térkép szerkesztése

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Tudomány 6.3 Kulturális intézmények 6.4 Művészetek 6.5 Hagyományok 6.6 Gasztronómia 7 Ünnepek 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2962 m) az északi határát képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, −3,54 m) terülnek el.

Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

• Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.

• Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000-1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Thüringiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Thüringiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (das Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb, a Bajor-Erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.

• Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (die Nördlichen Kalkalpen) láncai alkotják Németország dli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2 965/2 962 m) és a Watzmann (2 713 m).

[szerkesztés] Vízrajz

Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. Németország legfontosabb folyója a Rajna.

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő. Az elmúlt években volt néhány nagyobb árvíz, de hosszú távon ezek is ritkák. Nedves kontinentális éghajlatú, ugyanis a Északi-tenger közelében van. Németország az északi-mérsékelt éghajlati övben fekszik.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

A Germán-alföld hűvösebb északi tájain az állattenyésztés a mezőgazdaság vezető ágazata. A réteken, legelőkön, tejelő szarvasmarhákat tartanak. A szántókon takarmánynövényeket, rozsot és burgonyát termesztenek. A déli melegebb, lösszel borított vidékein búzát, cukorrépát, kukoricát termelnek és sertéseket tenyésztenek.

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Szócikk: Németország történelme

A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom.

Az első német Reich, más néven a Német-római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott.

1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt. Lásd még Német Szövetség államainak listája.

A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, Versailles-ban történt, a franciák porosz-francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Az egyesült császárság létrejöttében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija.

Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az I. világháború kezdetén Németország behatolt Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárokháborúvá alakult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárságból létrejött a Weimari Köztársaság.

A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag megszüntetve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette.

A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult.

Hitler politikája, amely nyomán a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, és a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is.

1943. november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra szállt Nyugat-Európában és megnyitotta az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indított a keleti fronton. Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6-án került sor (D-day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350 000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint, Königsberg utáni ismételt borzalmas bosszút állva Moszkva, Leningrád és Sztálingrád ostromáért. Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre ún. amerikai, angol, francia és szovjet zónákra osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre a további németországi munkalehetőségektől, mára bebizonyítottan indokolatlanul.

1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási zónák területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén. A szocializmus európai bukása után, a Németországot megszállva tartó angol, francia, és szovjet csapatok kivonulása után, Németország önrendelkezési jogát visszakapta, és az 1990-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.

Ma Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es német alkotmány (Grundgesetz). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A német parlament, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást.

Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.

Az igazságszolgáltatás részeként alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) működik, amely az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szócikk: Németország tartományai

Németország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Länder, egyes száma Land) és három város.

Tartomány	Német elnevezés	Főváros
Baden-Württemberg	Baden-Württemberg	Stuttgart
Bajorország	Freistaat Bayern	München
Berlin	Berlin	-
Brandenburg	Brandenburg	Potsdam
Bréma	Bremen	Bréma (Bremen)
Hamburg	Hamburg	-
Hessen	Hessen	Wiesbaden
Mecklenburg-Előpomeránia	Mecklenburg-Vorpommern	Schwerin
Alsó-Szászország	Niedersachsen	Hannover
Észak-Rajna–Vesztfália	Nordrhein-Westfalen	Düsseldorf
Rajna-Pfalz	Rheinland-Pfalz	Mainz
Saar-vidék	Saarland	Saarbrücken
Szászország	Freistaat Sachsen	Drezda (Dresden)
Szász-Anhalt	Sachsen-Anhalt	Magdeburg
Schleswig-Holstein	Schleswig-Holstein	Kiel
Türingia	Freistaat Thüringen	Erfurt

Az államok további 438 kerületre oszlanak.

[szerkesztés] Politikai pártok

Pártok a Bundestagban

A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2.7%-át szerezték meg.

A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.

• CDU/CSU (40.8%, 35.2%, 226; CDU: 32.6%, 27.8%, 180, CSU: 8.2%, 7.4%, 46)
• SPD (38.4%, 34.2%, 222)
• FDP (4.7%, 9.8%, 61)
• Baloldali Párt (8.0%, 8.7%, 54)
• Szövetség '90/Zöldek (5.4%, 8.1%, 51)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Hivatalos név: Német Szövetségi Köztársaság

Hivatalos nyelv: német

Népesség: 82689000

Népsűrűség:230/km2

Pénz: Euró

Államformája: köztársaság

Fővárosa: Berlin

A világ harmadik gazdasági és második kereskedelmi nagyhatalma.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Németországnak több nagyvárosa van, a történelmi decentralizáltság miatt többnek jelenős szerepe van, Berlin fővárosként a legjelentősebb. További jelentős nagy városok mindenekelött Hamburg és München. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék a Frankfurt és Stuttgart régió.

Németország 5 legnépesebb városa (2005. december):

• Berlin (3.392.425 lakos)
• Hamburg (1.751.000 lakos)
• München (1.288.307 lakos)
• Köln (975.907 lakos)
• Frankfurt am Main (651.087 lakos)

Németország 5 legnépesebb agglomerációja (2005. január):

• Rhein-Ruhr (11.785.196 lakos)
• Rhein-Main (5.822.383 lakos)
• Berlin/Brandenburg (4.262.480 lakos)
• Hannover-Braunschweig-Göttingen (3,9 millió lakos)
• Sachsendreieck (3,5 millió lakos)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Bevándorlás

Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő).

A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt.

A vendégmunkások bevándorlása miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.

Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) jött 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy hivatali eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a hivatalos bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban - ezért 2005 januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a nemetországi születésűek számára is.

• Vallás

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.

A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.

A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.

A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.

A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyvenéves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5%-a jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14%-ával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.

A németek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb).

Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. Az ortodox keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.

Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18.–19.–20. század folyamán.

Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Szócikk: Németország gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.

A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.

A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

• Mezőgazdasága
• Ipara
• kereskedelme

A 13 szövetségi tartományból és 3 tartományjogú városból (Berlin,Hamburg és Bréma) álló Németország adja az Európai Unió termelésének közel 1\3 részét.Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki.

[szerkesztés] Kultúra

Szócikk: Németország kultúrája

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Németország előkelő helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén. A II. világháború vége óta az egyetemisták száma több mint háromszorosára nőtt, az ország kereskedelmi és műszaki iskolái a világ legjobbjai között vannak. Ennek ellenére több európai országban nagyobb az egyetemisták aránya.

[szerkesztés] Tudomány

• Jeles német tudósok: Werner Heisenberg, Einstein,Georg Simon Ohm Born és Planck. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép).

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.

[szerkesztés] Művészetek

A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult.

A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.

• Építészet

A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Herman von Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann, valamint Albert Speer.

• Képzőművészetek

A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész.

• Irodalom

Német költők: Goethe, Schiller és Heine; írók: Thomas Mann, Hesse és Grass. A filozófia képviselői: Kant, Hegel, Marx és Nietzsche. Teológus: Luther. Lásd még: Német irodalom, Német költők, írók listája

• Filmművészet
• Zene

A németek között számos híres zeneszerző akad, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner.

A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Ünnepek

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

Dátum	Magyar név	Német név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Neujahr
Január 6.	Vízkereszt	Hl. Drei Könige	Bajorországban, Baden-Württembergben, Szász-Anhaltban
-	Nagypéntek	Karfreitag	dátum változó
-	Húsvéthétfő	Ostermontag	dátum változó
Május 1.	A munka ünnepe	Tag der Arbeit
–	Áldozócsütörtök	Christi Himmelfahrt	dátum változó
–	Pünkösdhétfő	Pfingstmontag	dátum változó
–	Úrnapja	Fronleichnam	Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó
Augusztus 8.	Békefesztivál	Friedensfest	csak Augsburg városában
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Mariä Himmelfahrt	a Saar-vidéken és Bajorország katolikusok lakta területein
Október 3.	A német egység napja	Tag der Deutschen Einheit	1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett
Október 31.	A reformáció napja	Reformationstag	Szászországban, Szász-Anhaltban, Türingiában, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Brandenburgban
November 1.	Mindenszentek	Allerheiligen	Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban és a Saar-vidéken. Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja.
–	A vezeklés napja	Buß- und Bettag	Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó
December 25. és 26.	Karácsony	Weihnachtsfeiertag	.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Deutschland.de – Hivatalos német portál
• Németország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Statistikportal.de – Hivatalos statisztikai adatok
• Bundesregierung Deutschland – A német szövetségi kormány honlapja
• Bundespräsident – A német elnök honlapja
• Bundestag – A német parlament honlapja
• Németország térkép – Németország általános térképe
• Germany – Németország Speciális portál
• Térkép Kalauz - praktikus térképgyűjtemény Németországról, városok,települések tartományonként
• [1]

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)

Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland