Újpest

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Újpest ma Budapest IV. kerületének túlnyomó része, ezért az egész kerületet gyakran ezen a néven emlegetik. A Duna bal partján, Pest északi részén fekszik. Területe 18,8 km², lakóinak száma körülbelül 110 000 fő.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Önálló településként 1.2 Budapest részeként 1.3 Részletes története 2 Újpest jelképei 3 Közlekedés 3.1 Buszjáratok 3.2 Villamosjáratok 3.3 Dunai átkelő hajó 4 Kultúra 5 Sport 6 Híres újpestiek 6.1 Újpesten születtek 6.2 Újpesten éltek 6.3 Újpesten dolgoztak 6.4 Újpest díszpolgárai 7 Látnivalók 8 Gazdaság 9 Vallás 10 Főbb középiskolák 11 Fontosabb közterületek 12 Külső hivatkozások 13 Lásd még

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Önálló településként

1840-től önálló város volt. Gróf Károlyi Sándor volt Újpest egyik legjelentősebb mecénása. Legfontosabb hagyatéka az általa alapított kórház. A Váci út mentén erősen iparosodott már a 20. század elejétől (Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Rt., bőrgyár, cérnagyár stb.)

[szerkesztés] Budapest részeként

Újpestet – sok más, környékbeli településsel együtt – 1950. január 1-vel Budapesthez csatolták. Ezt követően a nagyarányú lakótelepi építkezések következtében a városrész jellege teljesen megváltozott.

[szerkesztés] Részletes története

Gróf Károlyi István, a Pesttől északra elterülő hatalmas fóti uradalom birtokosa 1830-ban a rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyet bérbe adta szőlőtermesztés céljaira. Egy évvel később itt alakították meg vincellérek a mai Újpest magjának tekinthető Újmegyer hegyközséget. A település fejlődésére jótékonyan hatott Pest közelsége, és az, hogy a földbirtokos lehetőséget biztosított iparosok és kereskedők letelepedésére. Nagy számban érkeztek ide zsidó kereskedők is, akiknek nem engedélyezték a Pesten történő letelepedést. Mivel a Károlyiak a mezőgazdasági termelést a szomszédos káposztásmegyeri birtokukra összpontosították, ezért Újpest egyre inkább ipari településsé válhatott. Az 1840-es évektől először a pestiek kirándulóhelye volt, majd – különösen a lóvasút megindulása után (1866) a Pesten dolgozók lakótelepévé vált. A belvárosi területekről egyre jobban kiszoruló üzemek is itt találtak új helyet maguknak, ami tovább növelte a munkás lakosság számát. Az 1890-es évektől egyre jelentősebb ipari településsé vált, és annak ellenére, hogy többen már ekkor a fővároshoz való csatlakozás mellett voltak, 1907-ben önálló, rendezett tanácsú várossá nyilvánították. Nagyüzemei mellett (Chinoin, Egyesült Villamossági Rt., Bányagépgyártó Vállalat, stb.) jelentős szerepet játszott a főváros vízellátásában is a belga tulajdonú Ister Vízmű a Duna-parton. Az ország 7. legnagyobb településeként kapott 1923-ban megyei jogú városi rangot. 1950-ben Budapesthez csatolták, és – politikai megfontolásból – a munkás kerület rangjának növelésére, az addigi belvárosi kerület sorszámát kapta. (A Belváros a Lipótvárossal összevonva ez utóbbi V. sorszámát kapta). Ekkor hozták létre a városrész neves sportegyesületét, az Újpesti Dózsa SE-t is. Annak ellenére, hogy kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az 1970-es évek végén kezdődött, és összefüggött az Észak-Déli Metró építésével. Két ütemben közel 5000 lakást bontottak le, és helyükre különböző beépítési formákban, általában 5 és 11 szintes épületekben mintegy 15 000 lakás, 136 általános iskolai tanterem, 1500 óvodai és 740 bölcsődei férőhely és 15 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmény épült.

[szerkesztés] Újpest jelképei

A címer álló, csücskös talpú, vörös színű pajzs, mezejében kétágú arany horgony, két láncszemmel.A pajzson arany korona, amiből három ág látszik.

Újpest zászlaja téglalap alakú, a rudazatra merőlegesen hosszanti sávos, színe vörös és arany. A színek árnyalatukban megegyeznek a címerben használt színekkel. A zászló mértani középpontjában Újpest címere – hímzett vagy nyomott formában – van.

[szerkesztés] Közlekedés

Az észak – déli (3. számú, kék jelzésű) metróvonal egyik végállomása Újpest központjában van, a nyomvonal nagyjából a Duna folyásával párhuzamosan a Váci út alatt halad. A 2. országút Vác irányába vezet.

A kerület keleti oldalán vezet a Budapest – váci vasútvonal is, vasútállomás: Rákospalota-Újpest. A Budapest–Esztergom vasútvonal a kerület déli szélén halad, vasútállomás: Újpest.

[szerkesztés] Buszjáratok

• 20-as: Újpest-Központ – Erdősor út
• Piros 20-as: Káposztásmegyer, Szilas patak – Baross tér, Keleti pályaudvar
• 30-as: Megyer, Szondi utca – Baross tér, Keleti pályaudvar
• 47-es: Cérna gyár – Újpest-Rákospalota MÁV-állomás
• 96-os: Cérna gyár – Újpalota, Szentmihályi út
• Piros 96-os: Cérna gyár – Újpalota, Szentmihályi út
• 104-es: Rákospalota, Kossuth utca – Dunakeszi, Auchan
• 120-as: Újpest-Központ – Árpád híd, metróállomás
• 121-es: Újpest-Városkapu – Újpest-Rákospalota MÁV-állomás
• Piros 122-es: Újpest-Városkapu – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
• 124-es: Káposztásmegyer, Szilas patak – Káposztásmegyer, Szilas patak
• 125-ös: Káposztásmegyer, Szilas patak – Dunakeszi, Auchan
• 126-os: Káposztásmegyer, Szilas patak – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
• 147-es: Újpest-Központ – Megyer, Julianus barát utca
• 914-es (éjszakai járat): Káposztásmegyer, Megyeri út – Dél-pesti autóbuszgarázs
• 930-as (éjszakai járat): Újpest-Központ – Megyer, Szondi utca
• 950-es (éjszakai járat): Rákospalota, Székely Elek út – Pestszentimre központ
• 996-os (éjszakai járat): Újpest-Központ – Cinkotai autóbuszgarázs

[szerkesztés] Villamosjáratok

• 12-es: Rákospalota, Kossuth utca – Angyalföld, Forgalmi telep
• 14-es: Káposztásmegyer, Megyeri út – Lehel tér

[szerkesztés] Dunai átkelő hajó

Megyer és Pünkösdfürdő között közlekedik. A hajó csak személyszállításra alkalmas!

[szerkesztés] Kultúra

• Ady Endre Művelődési Központ

• Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház

• Lepkemúzeum

A múzeum alapötletét Juhász György adta, a kiállítás törzsanyaga az ő 40 éves gyűjtőmunkájának eredménye. Az amatőr gyűjtőket összefogva egy profi bemutatót alakított ki a saját házában. Több mint egy éves kollekció-rendezés és átalakítás után 2003 januárjában nyílt meg a múzeum. A kiállítás sokrétű, nemcsak a lepke- és rovarvilágot mutatja be, hanem a többi természeti kedvencből is ízelítőt ad (pl. ásványok, tengeri csigák, kagylók, fossziliák, eredeti néprajzi tárgyak stb.) A lepkegyűjtemény több részből áll: külön mutatja be a Kárpát-medence, a különböző trópusi régiók lepkéit, a nappal és éjszakai lepkéket. Mindezek mellett a múzeumban sok speciális, ritkán látható érdekesség is megtalálható.

• Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény

Az 1977-ben alapított múzeum Újpest történeti, néprajzi emlékeit őrzi. Kiállításán látható többek között Újpest eredeti alapító oklevele 1840-ből, XIX. századi iparos testületek emlékei, és egy 1929-es térkép.

• MEO–Kortárs Művészeti Gyűjtemény

A gyűjteményt a 2001-ben alakult Modern Művészeti Szolgáltató Közhasznú Társaság (Modern Művészeti Kht.) működteti. A Kht-t két magánszemély, Kováts Lajos, a 90-es évek eleje óta működő Blitz Galéria alapító-tulajdonosa és Winkler Márton, az Amma Rt. vezérigazgatója alapította azzal a céllal, hogy az évek óta üresen álló volt Wolfner-féle újpesti bőrgyár két ipari csarnokát a műemléki szempontok figyelembevételével felújítsák, egy új fogadóépületet építsenek és a szűkebb ipari környezetet rehabilitálva egy kortárs képzőművészeti intézmény-komplexumot hozzanak létre. Ezzel a Magyarországon és az egész volt szocialista régióban egyedülálló léptékű magánkezdeményezéssel Budapest és szűkebben a dinamikusan fejlődő Váci út multinacionális cégekenek otthont adó üzleti-irodai negyede, a kultúra területén – e nagyvállalatok nemzetközi súlyával és regionális szerepével összemérhető jelentőségű – művészeti intézménnyel gazdagodik. Az intézmény kiállítási programja azon a magángyűjteményen alapul, amelyet Kováts Lajos az elmúlt néhány évben válogatott össze a kortárs magyar képzőművészet reprezentánsaitól és legfiatalabb generációinak alkotóitól. E gyűjtemény hosszútávú letétként kerül az intézmény kezelésébe. A tervezett kiállítások hazai és nemzetközi résztvevőinek alkotásai különböző szempontból értelmezik és helyezik egy tágabb művészeti kontextusba a gyűjtemény már meglévő és folyamatosan gyarapodó műtárgyállományát. A két felújított ipari csarnokban, a több mint 2600 m2-en impozáns kiállítóterekben a kortárs hazai és nemzetközi képzőművészeti élet legjelentősebb alkotóinak bemutatása mellett rendszeresen teret kapnak más művészeti ágak képviselői, és a vizuális magaskultúra tömegérdeklődésre számot tartó határterületei, a design, valamint exkluzív bemutatókon a divatipar legprogresszívebb trendjei. A letétbe helyezett magángyűjtemény átfogó képet kíván adni a 90-es évek kortárs hazai művészeti életének jelentősebb tendenciáiról és meghatározó alkotóiról. A válogatás természetesen önkényes, de az elmúlt időszak hazai és külföldi szakmai kritikái és a közönség visszajelzése igazolta a gyűjtő kvalitásérzékét. A gyűjteményben a jól ismert “kortárs klasszikusok" mellett nagy súllyal szerepelnek a fiatalabb generációk legtehetségesebb alkotói is. A gyűjtemény – talán egyedüliként a hazai magángyűjtemények között – a hagyományos technikával készült alkotások mellett video- és digitális technológiákat felhasználó műalkotásokat is magába foglal. Néhány név a gyűjteményből: Bak Imre, Fehér László, Károlyi Zsigmond, Komoróczky Tamás, Kupcsik Adrián, Lakner Antal, Németh Hajnal, Szacsvay Pál, Szűcs Attila.

• Újpest Galéria

• Újpesti Kamaraszínház

• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtát újpesti fiókja ("Király könyvtár")

A Király Könyvtár Újpest központjában várja szolgáltatásaival a használókat. Elődje szintén Újpest központi helyén, 1951-ben nyitott meg. A könyvtárépület állapota miatt vált szükségessé az intézmény jövőjének rendezése. 1997-ben költözött mai épületébe. Központi fekvésének köszönhetően nagy olvasóforgalmat bonyolít, az újpestiek kedvelt kulturális intézménye. Közel hétezer olvasója a szolgáltatások széles skáláját veheti igénybe, zenetára komoly- és könnyűzenei felvételeket egyaránt kínál az érdeklődőknek. Gyermekrészlege tizenkét éves korig szóló könyvkínálattal, mesekazettákkal várja a legkisebbeket.

[szerkesztés] Sport

• Az Újpest FC a legkorábban (1885-ben) alapított ma is létező, nagy múltú magyar sportegyesület. A labdarúgó csapat ezidáig 20 bajnoki címmel, 8 kupagyőzelemmel és 2 szuperkupa-diadallal büszkélkedhet. A lila-fehér jégkorongosok 13-szor bizonyultak a honi mezőny legjobbjának. A újpesti vízilabdások 26 bajnoki cím mellé 19 kupagyőzelmet, 1 BEK- és 3 LEN-kupa aranyat gyűjtöttek. Az UTE egyéb szakosztályai számtalan olimpiai, világ- és európa bajnok sportolóval büszkélkedhetnek.

• UTE-jégcsarnok

2004 januárjában nyitotta meg kapuit a hajdani szabadtéri jégpálya helyén épült csarnok. Befogadóképessége: 1528 ülő- és körülbelül 500 állóhely. A Szusza Ferenc stadion tőszomszédságában található létesítményben egy pálya van. A nyitómeccsen, 2004. január 3-án az UTE 8:3-ra legyőzte a Miskolci Jegesmedvék csapatát. A csarnok panorámaképe megtekinthető az alábbi linken: http://www.utehoki.hu/nucleus/index.php?itemid=432

• Budapesti Koriközpont (korábban AstraZeneca-jégcsarnok)

A 2003-ban megnyitott létesítményben két jégpálya található. A centerpálya lelátóin körülbelül 2400-an fér el egyszerre. A Koriközpont jelenleg az FTC jégkorongcsapatának ad otthont.

[szerkesztés] Híres újpestiek

[szerkesztés] Újpesten születtek

• Acsády Károly (1907 – 1962) író, újságíró
• Banga Ferenc (1947) festő
• Bodrogi Tibor (1924 – 1986) etnográfus
• Major Ákos (1908–1987) jogász, hadbíró
• Soós Ferenc (1919–1981) négyszeres világbajnok asztaliteniszező
• Szőnyi István (1894 – 1960) festő
• Radó Sándor (1899 – 1981) geográfus, szovjet kém
• Szusza Ferenc (1923 – 2006) labdarúgó, edző

[szerkesztés] Újpesten éltek

• Fényes Elek (1807 – 1876) statisztikus, az MTA tagja
• Lebstück Mária (1830 – 1892) honvédtiszt
• Kaffka Margit (1880 – 1918) író és tanár. 1907-től 1912-ig az újpesti I. Királyi Állami Polgári Leányiskola tanítónője volt.

[szerkesztés] Újpesten dolgoztak

Babits Mihály (1883-1941): költő, író, műfordító. Az 1911-12-ben a Könyves Kálmán Gimnáziumban tanított.

[szerkesztés] Újpest díszpolgárai

• ALON, Joel (Brichta Károly)
• BELLÁGH Imre
• BENE Ferenc
• BENICZKY Ferenc
• BLÁZY Lajos
• FAZEKAS Ágoston
• GERBER Alajos ifj. dr.
• GYÖKÖSSY Endre dr.
• IVÁNKA Pál
• KEMÉNY Gusztáv (Koch)
• KENDELÉNYI Ernő dr.
• KISS Sándor dr.
• KOLLÁR Miklós
• KOSSUTH Lajos
• MILETICS Iván dr.
• NEOGRÁDY László
• PLÓSZ Sándor dr.
• PRESZLY Elemér dr.
• PÁLLYA Celesztin
• SIPOS Lajos dr.
• SOMOS András dr.
• SZUSZA Ferenc
• VARÁZSÉJI Béla dr.
• VASS József dr.
• WLASSICS Gyula báró
• WOLFNER Lajos
• WOLFNER Tivadar báró
• ÚJSZÁSZI László dr.

[szerkesztés] Látnivalók

• Víztorony

A Víztorony Újpest egyik szimbóluma. A Mihailich Győző és Dümmerling Ödön által tervezett épület 1911-12-ben épült. Az újpesti víztorony egy 1500 m3-es ún. Intze-rendszerű vasmedencét foglal magában, mely 15 méter átmérőjű. A víztorony alapozása 19,0 m átmérőjű 2,40 m vastag beton lemez. A torony alsó – fő teherhordó – része téglafal, 9,50 m belső átmérővel, 1,80 m kezdő falvastagsággal. A felépítmény 27 m magasságig mintegy 2,0 méternyit szűkül, a konzolok alsó alján a külső átmérő kb. 11,6 m. A víztorony építészeti kialakításánál ügyeltek arra, hogy az a város díszére legyen.

1944-ben a nyilasok fel akarták robbantani, de az újpesti partizánok sikeres rajtaütésének köszönhetően megmenekült. E hősi cselekedet emlékét tábla őrzi a torony oldalán.

2003 februárjáig a környékbeli gyárak ipari vízellátását biztosította. A Fővárosi Vízművek szakembereinek tájékoztatása szerint azóta a műtárgyat használaton kívül helyezték.

• Városháza

[szerkesztés] Gazdaság

Az első telepesek szőlőműveléssel és borászattal foglalkoztak. Mivel a Károlyiak a mezőgazdasági termelést a szomszédos káposztásmegyeri birtokukra összpontosították, ezért Újpest egyre inkább ipari településsé válhatott: az ide települőknek céhrendszer és kiváltságlevelek nélküli szabad kereskedelmet és ipart biztosítottak. Ezzel sok iparost sikerül a településre csalni. A gyáripar az 1900-as évek elejétől kezd gyors ütemben kiépülni. A második világháborút követően Újpest a szocialista ipar egyik fellegvára lesz. Olyan üzemek működnek itt, mint például a Chinoin, az Egyesült Izzó, a Bőrgyár, a Cérnagyár, a Pannónia Szőrmeárugyár, az Iskolabútor és Sportszerárugyár, a Duna Cipőgyár, a Budapesti Bányagépgyár vagy a Magyar Pamutipar. A rendszerváltás után az üzemek egy része bezárt, az épületeket pedig más célokra hasznosították (pl: MEO, Attila park...).

[szerkesztés] Vallás

• Az újpesti zsinagóga

1885-86-ban építették fel a Berzeviczy utcában ma is muködô neológ zsinagógát. A belsô tér kialakítása a Dohány utcai zsinagóga elrendezését követi. Az épület háromhajós, oldalkarzatos elrendezésu csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsôházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amelyen ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztják alá – keresztbe fordított öntöttvas "vállkövek" közbeiktatásával A frigyszekrény feletti karzat volt az orgona eredeti helye, de az 1910-ben felállított hangszer 1944-ben elpusztult. A jelenleg használt – a kecskeméti zsinagógából származó – orgona a szemben levô karzaton áll. A zsinagóga Újpest egyik elsô reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az 1880-as években jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult.

• Újpest-belsővárosi református templom

1878-ban épül fel a Városháza mellett álló templom.

• Újpesti katolikus templom

Ybl Miklós tervei (1879) alapján épül a Városháza mögött található római katolikus templom.

• Újpesti evangélikus templom

Egyhajós, középtornyos épület, "modern reneszánsz" stílusban. Karcsú, magas tornya 17m. 1874-ben elõször lakóház magasságban épült téglából, vas toronnyal. Bár a templom és a paplak felépült, de hitelbõl – s mert a terheket nem bírták – a templomot 1877-78-ban elárverezték. "Vastornyát" a váci evangélikus gyülekezet vásárolta meg és ez ma is ott látható. Az épületet végül Reich Sándor által sikerült visszaszerezni. 1902-ben megnagyobbították, mai alakját 1911-ben nyerte el. "Függesztett" rabic mennyezetû. A lépcsõfokkal megemelt barokk faoltár (1883) színes márványutánzatú. Jézus mennybemenetelét ábrázoló oltárképét Margitay Tihamér festette és ajándékozta a templomnak. Az orgona 1928-ból való, a linzi Mauracher Testvérek mûve. 1994-ben teljesen felújították. Mögötte feljárat a toronyba. A karzat vasbetonból készült, mellvéddel és beton burkolással. 1958-ban belülrõl kifestették a templomot, belsõ terét a liturgiai követelményeknek megfelelõen átalakították. Kiképezték az oltártért, s a parókia kertjébõl kivágott cseresznyefából új faburkolattal bevont szószéket, új oltárasztalt készítettek, eléje kovácsoltvas korlátot emeltek. A templomban ökumenikus egyházzenei rendezvényeket tartanak. A gyülekezet megalakulásának százéves évfordulójára 1973-ban belül teljesen felújított templom részére Kardos József lelkész Dr. Blázy Árpád tervei alapján az oltárra kovácsoltvas feszületet, gyertyatartókat, a terembe lámpatesteket készített.

• Újpesti baptista imaház

1901-től önállósult az újpesti baptista gyülekezet, ugyanis addig a Budapest-Wesselényi utcai gyülekezet fiókgyülekezete volt. Gerwich György (1871-1952), a hamburgi baptista teológián végzett fiatal prédikátor vezetésével lendületes gyülekezeti munka vette kezdetét. Addig Wiegand Ágoston (1864-1924), későbbi bécsi prédikátor állt a közösség élén. Vezetésével 1890-ben, a Lőrinc utcában, majd 1903-tól a Diófa utcában (ma Kassai utca) alakítottak ki imatermet az egyre bővülő létszámú közösségnek. 1914-ben épült fel a mai imaház elődje Metzler Antal építész tervei szerint. Az építkezést a Duna-menti németek és József főherceg is támogatta anyagilag. Az imaházban a hitélet mellett színvonalas kulturális élet is virágzott. A húszas évekig német nyelven folyt az istentisztelet tolmácsolással, majd fokozatosan hódított tért a magyar nyelv. Az újpesti baptista imaház újjáépítése egybeesett az Újpest központjában emelkedő tízemeletesek építésével. Kiemelkedő zenei élet folyik a gyülekezetben. Orgonáját 1939 óta többször átépítették. Ma 32 regiszteres orgonáján rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket. Mintegy 30 éve itt tartják meg az országos egyházzenei tanfolyamokat, mintegy 100-150 fiatal részvételével. Nemzetközileg és felekezetközileg is ismert hely az újpesti baptisták imaháza. Gazdag történelme során olyan közismert személyek is álltak már szószékén, mint Ralph Abernathy lelkész, Martin Luther King közvetlen munkatársa, J.Irwin holdutazó, az Apolló 15 űrhajósa, vagy Cliff Richard, a világhírű rock'n'roll énekes.

[szerkesztés] Főbb középiskolák

• Könyves Kálmán Gimnázium

Többszöri kísérletezés után 1905. július 29-én határozatilag kimondta a gimnázium létesítését a községi képviselő-testület. Ugyanezen év szeptember 4-én meg is nyíltak az iskola kapui. Teljes kifejlődése az 1911/12. tanévben fejeződött be, nyolcosztályos főgimnáziummá vált. A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. Az országban ugyanis több helyütt csak az alsó négy osztály működött. Ezek voltak az ún. kis vagy algimnáziumok. Ma az általános iskolák V-VIII. osztályainak felel meg. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelezo katonai szolgálatot. A főgimnázium szó használata tehát mintegy rangot jelentett, öntudatot is kifejezett. Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát, amilyennel az országban több, sokszázéves település rendelkezett.

Az első igazgató Klima Lajos lett, Mildenberger Mártonnak, Újpest alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája.

Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emeljünk ki. Az első énektanár Erkel Sándor karnagy lett, Erkel Ferenc unokája.

Az iskolában tanított 1911-12-ben Babits Mihály, a híres költő is. Újpesti élményeit Kártyavár című regényében fogalmazta meg. A gimnázium mai otthonába a Wenetziáner utcai épületből 1914-ben, az első világháború évében települt át. A tervező műépítészek, Tory Emil és Pogány Móric az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaik kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer.

1956 fegyveres harcaiban a gimnázium épülete ágyúlövésektől tetemes károkat szenvedett. A helyreállítás egyúttal továbbépüléssé szélesedett a hatóságok, a társadalom és az iskola összefogása révén. Az épület a Tavasz utcai oldalán toldást kapott. Az új szárny három hivatalsegédi lakást és egy tanteremtöbbletet eredményezett. Az utóbbiban ma a könyvtár foglal helyet. Az alagsorban, a volt hivatalsegédi lakások helyén ebédlő és három politechnikai műhely létesült. A hatvanas évek elején elkészült a sportudvar, és megtörtént az iskolaudvar parkosítása is.

• Babits Mihály Gimnázium

A Káposztásmegyeren található intézmény 1986-ban nyitotta meg kapuit.

• Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola

A Szusza Ferenc stadion szomszédságában található iskola 1947-ben Újpesti Kereskedelmi Gimnázium, később Újpesti Közgazdasági Technikum, Közgazdasági Szakközépiskola, majd 1956-tól Berzeviczy Gizella Közgazdasági Szakközépiskola néven működött. 1993-ban vette fel Berzeviczy Gergely (1763-1822) haladó szellemű, felvidéki magyar közgazdász nevét.

• Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola

A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola és jogelődje egyidős a magyar középfokú szakképzéssel. Története tükrözi a hazai technikusképzés egész történetét. A Középipari Tanoda 1883-ban alapított faipari tagozata 1947-ben költözött Újpestre, és egyesült az itteni községi szakiskolával, amely 1895-től a történelmi Magyarország első Faipari Szakiskolája volt. A múlt század vége óta gyors ütemben növekvő faipar több mint ezer prosperáló vállalkozása építtette fel az iskola akkor impozáns épületét (ma Görgey Artúr út 26.). A gazdaság változó igényei folytán – az épület-adta lehetőségeket kihasználva – idővel újabb szakmák oktatása is megindult, 1926-ban fémipari, majd néhány évtizede elektronikai szakterületen, az akkor szervezetileg már külön vált, de közös épületben működő testvériskolában. A faipari technikus képzés a hatvanas, hetvenes évekre az épület alapterületét, tanulólétszámát tekintve visszaszorult ugyan, de megőrizte, illetve továbbadta az évszázados múlt szakmai tapasztalatait. A szorító helyhiányt 1986-ban a régi épülettel szemközt az utca túloldalán felépült új iskolaépület és annak korszerű tanműhelye oldotta meg. Ezek a körülmények nyújtottak jó lehetőséget arra, hogy az 1990-es rendszerváltozást követően alapjaiban átalakuló hazai faipar követelményeinek megfelelően, az eddigi tapasztalatát felhasználva, az iskola nevelőtestülete megkezdje a faipari technikusképzés teljes körű megújítását.

• Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium

Az iskola elődje az újpesti faipari szakiskola volt, mely 1895-ben, egy bérházban kezdte meg működését. A város már 1911-ben elhatározta, hogy új épületet építtet az intézménynek, de az első világháború megakadályozta ennek a tervnek a megvalósítását. 1919-ben az iskola a Brassóból átjött fafaragó szakiskolások új tagozatával bővült ki. Szükség volt az új épületre. A Kereskedelemügyi Minisztérium és Újpest város képviselőtestülete tárgyalásainak eredményeképp 1926-ban megszületett a határozat, felépítik az új iskolát. A város telket biztosított hozzá, a költségek egy részét is vállalta. Az iskolát Foerk Ernő műépítész tervezte, aki számos épület és templom építése mellett az Országház belső berendezését is irányította, megtervezte a Zágrábi Főpostát, részt vett a szegedi Fogadalmi templom befejezésében is. Nem véletlen, hogy 2001-ben a Fővárosi Közgyűlés védett települési értéknek és védett épületnek nyilvánította. 1927. szeptember elsején megkezdődött falai között a tanítás, a faipari szak mellett fémipari szak is indult. A hatalmas épületben az elméleti oktatás helységei mellett internátus és a fa-és fémipari oktatás számára műhelyek is helyet kaptak. Az iskola jellegének átalakulása 1934-35-ös tanévben kezdődött, a fémipar felé tolódott el, 1941-42-es tanévtől kezdve gépészeti tagozattal működő felsőipariskolává alakult át, melybe bekerülni csak komoly felvételi vizsgával, egy év szakmai gyakorlat után lehetett. 1942-ben költözött az épületbe a budapesti felsőipariskola faipari tagozata is. Ebben az évben alakult meg a sportkör, az iskolai zenekar, a fiatalok maguk rendezték az udvart esténként kemény kubikus munkával, kialakították a sportpályát. Az újpesti gyárak, üzemek, egyszerű újpesti polgárok kisebb-nagyobb ajándékokkal, a tanulásban használható anyagokkal, szemléltető eszközökkel, műszerekkel, könyvekkel támogatták az iskolát. 1945-ben az iskolában működött az újpesti orosz katonai városparancsnokság. Az iskola több átszervezés után felvette az Általános Gépészeti Technikum nevet. Technikusi oklevelet szerezhetett az a tanuló, aki a negyedik év végén sikeres képesítő vizsgát tett. Rádióklub működött az iskolában, szerveztek politikai, sport- és szórakoztató rendezvényeket. 1951-ben az iskola a Landler Jenő Gépipari Technikum nevet kapta. 1960-ra kikristályosodott az oktatás két fő ágazata: a gépészet és a híradástechnika. Az 1970-es évek ismét nagy változást hoztak az iskola életébe. Az iskola szakközépiskolává alakult, technikusi képzés csak az esti tagozaton maradt meg. Az 1971-72-es tanévben hazánkban elsőként itt indult meg a számítástechnikai képzés. 1987-ben a Faipari Technikum felépülése után helyileg is szétvált a két intézmény, így az iskola teljes egészében birtokba vehette az épületet. A 90-es években a vállalkozási ismeretek bevezetésével csatlakoztunk a Junior Achievement amerikai képzési modellhez. Az 1995-96-os tanévtől kezdődően gimnáziumi osztály is indult. Két év múlva újabb lehetőséget kaptak a diákok: megindultak a két tanítási nyelvű osztályok, angol, majd német nyelven is.

• Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

[szerkesztés] Fontosabb közterületek

• Váci út,
• Árpád út,
• Fóti út,
• Görgey Artúr út,
• Megyeri út.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• a Vendégváró.hu cikke
• a Startlap linkgyűjteménye
• Újpest lexikon
• Újpest – vasúti megállóhely

[szerkesztés] Lásd még

• Budapest IV. kerülete