Újrahasznosítás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
- az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és
- olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezzel a módszerrel például elérhető, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az újrahasznosítás iránti igény
A jelenség attól vált kritikussá, hogy a korábbi méretű falusi gazdaságokkal ellentétben a városok nem tudnak mit kezdeni a saját maguk által termelt szennyel és szeméttel, az mérgezi a környezetet. Első lépésként a városok igyekeznek az ivóvizet kímélni, a szennyezett folyadékokat nem a természetes vizekbe bevezetni, illetve a szilárd hulladékokat a hasznosítás és feldolgozás szempontjai szerint szétválasztva gyűjteni.
Maga a tevékenység az első makro-ökonomómiai elismerése annak, hogy mindnyájan egy olyan anyagi körforgás részesei vagyunk, amelyben a természetes lebomlási és felépítési folyamatok megakadályozása vagy késleltetése káros hatással van a folyamat működésére, az abból eddig hasznot húzó szereplők életkörülményeire. Mivel e folyamatok nagyságrendje, mértéke és kiterjedése nem követi a gazdasági, földrajzi és politikai tagolódásokat, bizonytalan, hogy hol lehet hatékonyan beavakozni az eredeti egyensúly visszaállítása céljából.
[szerkesztés] A hulladékgyűjtés korábban
[szerkesztés] A MÉH
A második világháború után MÉH néven (Melléktermék és Hulladékhasznosító Vállalat) néven állami vállalatot hoztak létre. Társadalmi munkaakcióknak is többször volt a tárgya pl. a papírgyűjtés. Az ócskavas- és színesfém gyűjtésnek főleg az 1950-es években kitüntetett szerepe volt, mivel a nehézipar nyersanyag-szükségletének biztosítását szolgálta.
[szerkesztés] Komposztálás
Ugyanakkor a szerves, növényi eredetű hulladék gyűjtése is szervezett formában folyik, de a háztartás szintjén is létezik komposztálás formájában.
[szerkesztés] A guberálás
A hulladékgyűjtés a legszegényebb népesség körében, a rendszerváltás után munkahelyek tömeges megszűnése után, es megélhetési forma lett. Ettől meg kell különböztetni a megélhetési bűnözés egyik formájaként jelentkező, mások javainak eltulajdonítására törekvő törvénytelen, üldözendő tevékenységet.
[szerkesztés] A szelektív hulladékgyűjtés
A nem szerves háztartási hulladék szelektív gyűjtése egy kis, szerény költségű lépés ebben az újrahasznosítás szervezett kiterjeszése irányában.
A magyarországi szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőszigetek számáról nincs adat. De tudni lehet, hogy Nyíregyházán 151, Pécsett 170, Budapesten 350 a számuk, ami igen alacsony, mert ezer lakosonként egy gyűjtőszigetre lenne szükség legalább.
A fogalmi tisztázatlanságra jellemző, hogy az italoskartonokat vidéken a műanyag hulladékokat gyűjtő konténerbe kell helyezni, mig azokat Budapesten a papírhulladék gyűjtésére alkalmasba gyűjtik.
[szerkesztés] Egy példa: az italoskartonok
2004-ben a magyar lakosság 10-12 ezer tonna tejes, gyümölcslés és üdítőitalos kartondobozt használt el, és ennek mindössze 3%-át hasznosították újra.
Egy gyártói kezdeményezésű egyesülés ezen javítani igyekszik: 2005-ben 5%, 2006-ban 7% volt a begyűjtött és újrahasznosított italoskartonok aránya a teljes forgalomba került mennyiséghez képest. [1] 2008-ban 25% a megcélzott újrahasznosítási arány. Az itthon begyűjtött italoskartonokat Németországban dolgozzák fel...
Based on work by