1457
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek
Évek: 1452 – 1453 – 1454 – 1455 – 1456 – 1457 – 1458 – 1459 – 1460 – 1461 – 1462
[szerkesztés] Események
- március 14. – A Garai – Újlaki liga Budán elfogja, majd a király halálra ítéli Hunyadi Lászlót.
- március 16. – Hunyadi László kivégzése a budai Szent György téren. Ezután a Hunyadiak Szilágyi Mihály vezetésével fegyvert fognak, mire a király Prágába menekül.
- október 30. – Pasquale Malipiero velencei dózse megválasztása (1462-ig uralkodik).
- november 23. – Váratlanul pestisben meghal V. László király, Vitéz János Prágába utazik Hunyadi Mátyás kiszabadítására.
- A Freiburgi egyetem alapítása.
- III. (Nagy) István lesz Moldova fejedelme, miután a bojárok közötti hatalmi harcot megnyeri.
- IV. Kázmér lengyel király elfoglalja a Német Lovagrendtől Marienburg várát, amit azonban a rend knechtjeinek vezérei tartanak nemrég megszállva, az elmaradt zsold fejében. A lovagrend nagymestere Königsbergbe teszi át székhelyét.
- VIII. Károly svéd király lemond a trónról. Jöns Bengtsson Oxenstierna érsek és Erik Axelsson Tott főúr lesznek Svédország régensei. A trónt I. Keresztély dán királynak ajánlják fel.
[szerkesztés] Születések
- január 28. – Tudor Henrik, a későbbi VII. Henrik angol király.
[szerkesztés] Halálozások
- március 16. – Hunyadi László magyar főúr (kivégzik).
- november 1. – Francesco Foscari velencei dózse (* 1373).
- november 23. – V. László magyar és cseh király.