A kutyás hölgy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kutyás hölgy
Rendező:	Joszif Hejfic
Forgatókönyvíró:	Joszif Hejfic
Főszerepben:	Ija Szavvina Alekszej Batalov
Operatőr:	A. Moszkvin
Bemutató:	1960
Időtartam:	83 perc
Nyelv:	orosz
IMDb

A kutyás hölgy (Дама с собачкой) fekete-fehér orosz (szovjet) játékfilm, Anton Pavlovics Csehov azonos című novellája alapján. A Lenfilm produkciójában készült filmet Joszif Hejfic egyik legsikeresebb rendezéseként tartják számon.

[szerkesztés] Ismertetése

Gurov, a Jaltában pihenő moszkvai bankember szemet vet a szintén ott nyaraló Anna Szergejevnára. Mindketten házasok, mindketten egyedül vannak, a "kutyás hölgy" könnyű esetnek látszik. Megismerkednek, viszonyuk lesz, de Gurov terveibe hiba csúszik: az asszony váratlanul szerelemre lobban a választékos modorú, ám csak rutinszerűen udvarolgató férfi iránt. Anna megújuló lelkiismereti rohamait Gurov csendesen tűri, és mikor az elutazik, lezárja magában az ügyet.

Moszkvában már tél van. A megszokott családi környezetben, fogadások és kártyapartik közepette Gurovnak egyre jobban hiányzik Anna. Titokban Szaratovba utazik, hogy találkozzon vele. Egy színházi előadáson, férje oldalán látja viszont. A szünetben sikerül találkozniuk, a halálra rémült Anna újra bevallja szerelmét és megígéri, hogy Moszkvába utazik. Az utolsó jelenetek a moszkvai szállón egymásra találó pár csendes, de állandó bujkálásra ítélt szerelméről és vívódásáról szólnak. Úgy érzik, hogy igazi életük még csak most kezdődik, de vajon eljön-e az az idő, amikor nyíltan vállalható lesz? Ezzel a "kezdettel" fejeződik be a film. Gurov a találkáról lábújhegyen távozik.

A Csehov korában játszódó, látszólag semmitmondó szerelmi történet mellett folyamatosan jelen van egy csupán megszokásra és látszatokra épülő világ. A nyaralók lenéző viselkedése, a moszkvai társasági élet fellengzős elégedettsége, Gurov felesége (aki nevetve mondja férjének: - Ne akard megjátszani a nőcsábászt!), Anna hajbókoló férje a színházi előadáson – mind ennek a világnak a részei. Jaltában még maga Gurov is az: miközben Anna az érzéseiről és lelkiismeret-furdalásáról beszél, a férfi egykedvűen dinnyét majszol, máskor lopva az óráját figyeli. Ettől a világtól szinte teljesen külön létezik kettejük halk szavakból, apró gesztusokból vagy Anna érzelmi viharaiból kibontakozó világa. Az impresszionista hangulatot árasztó tengerparti séták, hegyi kirándulások a szabadságukat érzékeltetik, miközben szinte eggyé válnak a természettel. A jelenetek hangulati értékét növeli, hogy az alkotók gyakran szó szerint átvették, dialógussá formálták a csehovi szöveg egyes részeit.

[szerkesztés] Filmtörténet

Joszif Hejfic rendezői pályáján három alkalommal fordult Csehov műveihez. A kutyás hölgy-et, első Csehov-filmjét 1960-ban mutatták be. Hazájában és külföldön egyaránt jelentős sikert aratott, bár a kritikusok egy része fenntartásokkal fogadta. Az ellenvélemények egy része az eredeti novellához viszonyítva marasztalta el az átdolgozást és a hősök árnyaltabb bemutatását hiányolta. A Csehov-művek megfilmesítésének hosszú története során azóta talán izgalmasabb filmek is születtek az orosz stúdiókban (pl. Nyikita Mihalkov rendezésében). Hejfic fekete-fehér filmje tiszta stílusával, mélyen átélt, de visszafogott színészi alakításával, kiváló operatőri munkájával bizonyosan előkelő helyen maradt ebben a sorban.