A testőrök visszatérnek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A testőrök visszatérnek | |
| Rendező: | Richard Lester |
|---|---|
| Producer: | Wayne Drizin Mario Sotela Pierre Spengler |
| Forgatókönyvíró: | George MacDonald Fraser |
| Főszerepben: | Michael York Oliver Reed C. Thomas Howell Kim Cattrall |
| Zene: | Jean-Claude Petit |
| Operatőr: | Bernard Lutic |
| Jelmeztervező: | Yvonne Blake |
| Vágó: | John Victor Smith |
| Forgalmazó: | Universal Pictures (az Egyesült Államokban) |
| Bemutató: | 1989. augusztus 25. |
| Időtartam: | 102 perc |
| Nyelv: | angol |
| IMDb | |
| PORT.hu | |
A testőrök visszatérnek 1989-ben készült színes, angol–francia–spanyol kalandfilm. Eredeti címe: The Return of the Musketeers / Le retour des mousquetaires / El regreso de los mosqueteros. A filmet id. Alexandre Dumas Húsz év múlva (Vingt Ans Après, 1845) című regénye alapján Richard Lester rendezte, akárcsak az előzményeket: A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (1973), A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (1974).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A történet
Húsz év telt el azóta, hogy D’Artagnan és barátai megmentették a francia királyné becsületét azáltal, hogy visszaszerezték Buckingham hercegtől azt a nyakéket, melyet a könnyelmű királyné szerelmi zálogul adott az angol lordnak. Bátor tettükkel meghiúsították Richelieu bíboros ármánykodását, és sikerült hóhérkézre juttatniuk a kardinális legveszedelmesebb kémnőjét, Milady de Wintert. A két évtized alatt sok minden megváltozott. Meghalt XIII. Lajos király és Richelieu. A trónra a még gyermek XIV. Lajos került, aki helyett valójában anyja, Anna királyné és annak titkos szeretője, Mazarin bíboros uralkodott. A négy jó barát útjai szétváltak, s csupán D’Artagnan maradt a király szolgálatában, 20 év után még mindig testőrkapitányként. Mazarin azonban megcsillogtatja előtte az előmenetel lehetőségét azzal a feltétellel, hogy felkeresi egykori barátait, s ráveszi őket, hogy álljanak ismét szolgálatba. D’Artagnan véletlenül összeakad egykori szolgájával, a falánk Planchet-val, aki Aramis nyomára vezeti. Az egykori testőr hiába választotta a papi hivatást, a gáláns kalandokat most sem veti meg. Bár egy szorult helyzetből éppen D’Artagnan menti meg, Aramis visszautasítja barátját, s nem akar Mazarin szolgálatába lépni. Nem így a hiú Porthos, aki hatalmas vagyonhoz jutott ugyan, de szomszédjai kiközösítették, mert vagyona mellé nincsen nemesi címe. Porthos abban a reményben csatlakozik D’Artagnanhoz, hogy újabb szolgálatai révén nemesi rangra emelkedhet. Sikerül megtalálniuk Athost, akinek fia, Raoul a kardvívás helyett jobban érdeklődik a tudományok iránt. Azonban Athos sem kíván csatlakozni D’Artagnanékhoz.
Az éhező párizsi nép forrong, s követeli egyik vezetője, a bebörtönzött Beaufort herceg szabadon bocsátását. A rab őrizetével Mazarin a félszemű Rochefort grófot bízza meg, akiről szinte senki sem tudta, hogy túlélte, amikor 20 évvel korábban D’Artagnan keresztüldöfte őt az armantières-i zárdában. Beaufort herceget fondorlatos módon mégis megszöktetik, s Mazarin D’Artagnanékat küldi a szökevény után. Nem is eredménytelenül, ám a testőrkapitány és Porthos a herceg védelmezői között egykori barátaikkal, Athosszal és Aramisszal kerülnek szembe. Beaufort elmenekül, s az egykori testőrök haraggal válnak el egymástól. A barátság azonban erősebbnek bizonyul: Athos kibékül a barátaival, Aramis azonban nem bocsájtja meg, hogy a heves vérű D’Artagnan megsebezte. Az összetartásra viszont nagy szükség lenne, mivel feltűnt a színen a Milady lánya, az anyjánál is veszedelmesebb Justine. A lány végzett azzal a hóhérral, aki annak idején lefejezte az anyját, s az életéért könyörgő férfi halála előtt elárulta neki a testőrök nevét. A helyzetet bonyolítja, hogy Raoul már ismeri Justine-t, gyengéd érzelmeket táplál iránta, s úgy tűnik, nem is reménytelenül. A szálak Angliában futnak össze, ahová a testőrök azért érkeznek, hogy megmentsék a vérpadtól I. Károly királyt…
[szerkesztés] Érdekességek
- Noha az előző két rész kapcsán a színészek és a producerek között pereskedésre került sor, mégis valamennyi művész vállalta a közreműködést az újabb folytatásban.
- A filmet szintén Spanyolországban forgatták, akárcsak az előzményeit.
- A forgatást beárnyékolta a kövér Planchet alakítója, Roy Kinnear tragikus halála: az egyik jelenet felvétele közben a színész leesett a lóról, eltört a medencéje, és elvérzett. Richard Lester rendezőt annyira megviselte a tragédia, hogy visszavonult a filmrendezéstől. 1991-ben elvállalta a Paul McCartney turnéjáról készült Get Back című, eredetileg koncertvideónak készült film rendezői feladatait.
- Jean-Pierre Cassel az előző két részben XIII. Lajos királyt alakította, ebben az epizódban pedig Cyrano szerepét kapta. Az 1964-ben készült Cyrano és D'Artagnan című filmben viszont D'Artagnant játszotta.
- Kim Cattrall a Milady lányát alakítja a filmben: az előző két részben a Miladyt Faye Dunaway formálta meg. „Anya és lánya” egy évvel korábban az Éjféli átkelés (1988) című filmben együtt szerepeltek.
- A testőrök visszatérnek számos országban nem került a mozik műsorára, hanem rögtön videón hozták forgalomba vagy a televízióban vetítették. A magyarországi premier szintén a tévében volt.
[szerkesztés] Főszereplők
- Michael York (D’Artagnan)
- Oliver Reed (Athos)
- Frank Finlay (Porthos)
- Richard Chamberlain (Aramis)
- C. Thomas Howell (Raoul)
- Kim Cattrall (Justine de Winter)
- Roy Kinnear (Planchet)
- Geraldine Chaplin (Ausztriai Anna királyné)
- Philippe Noiret (Mazarin bíboros)
- Christopher Lee (Rochefort gróf)
- Alan Howard (Cromwell)
- Jean-Pierre Cassel (Cyrano De Bergerac)
Based on work by Lorincze,