Alsószenterzsébet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Zala | ||||
| Kistérség | Lenti | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 9,63 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8973 | ||||
| Körzethívószám | 92 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Alsószenterzsébet Zala megye Lenti kistérségében található apró település, a magyar-szlovén határ közelében.
[szerkesztés] Fekvése
Alsószenterzsébet a Göcsej egy apró, elzárt falva. A település a Kerka folyó mellett fekszik két kilométerre a Csesztreg és Őriszentpéter között húzódó mellékúttól. Gépjárművel csak ebből az irányból, illetve az út végén elhelyezkedő Felsőszenterzsébet felől közelíthető meg. Napi öt autóbusz járat köti össze Lentivel. Önkormányzata Csesztregen működik.
[szerkesztés] Története
Alsószenterzsébet első említése 1334-ből való. A 15. század során a Bánffy család birtokába jutott, majd a 16. század során a protestáns hitre tért át.
1644-ben Nádasdy Ferenc kezébe került, ám a Wesselényi-féle összeesküvés miatt a kincstár elvette birtokait, így a települést is. Közben a törökök is adóztattak a faluban, amely lakossága nagyban csökkent. Egészen 1690-ig, amikor az Esterházy család megvásárolta a községet, és a lakosság újratelepítését kezdte. A 18. és 19. század során a földek nagy része az Esterházy uradalom részévé vált, ám a zsellérek 1859-es lázongása következtében a földek egy negyedét a helyi lakosságra bízta.
Az I. világháború után a jugoszláv-magyar határ mellé került. A mezőgazdasági terményeinek korábbi felvevő piacai így nagyrészt megszűntek, így megindult a falu elnéptelenedése, amely a II. világháború után drasztikusan fokozódott. A falu 1951-ben kapott áramot, 1953-ban telefont, 1954 óta jár autóbusz a településre. Iskolája 1959-ben épült, azonban 1962-től csak alsó tagozat működik. Mára a lakosságszám nagyban lecsökkent, nagyban elöregedett.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Harangláb
Based on work by