Őriszentpéter

A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő Kovácsszer, Sisakszer, Templomszer, Keserűszer és Galambszer.

[szerkesztés] Közlekedés

Őriszentpéter – Térkép Kalauz

Román kori műemléktemplom (Templomszer)

A település közelében fut a Boba – Zalaegerszeg – Őrihodos nemzetközi fő vasútvonal, amelyen egy vasútállomás működik a településen. Rendszeres összeköttetésben van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal.

Őriszentpéter a Zalaegerszeg – Zalalövő felől érkező fontosabb mellékút végén található, amelyet a Csákánydoroszló – Magyarszombatfa – Muraszombat mellékút metsz a város központjában. Továbbá Őriszentpéter a kiindulópontja több kisebb, az Őrség falvaiba irányuló útnak is. Nem sűrűn autóbuszok kötik össze a szűk környezetével, illetve Szentgotthárddal.

[szerkesztés] Története

A műemléktemplom román kapuja

Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad, határőrzéssel foglalkozó emberek voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból is református.

A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami ismerve a föld rendkívül rossz termőképességét alaposan megviselte az itteniek életét.

Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház –, az életszínvonal csak nagyon lassan javult. Kisebb változást csak a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott a településnek. A 20. században továbbra is elmaradott település volt Őriszentpéter, amely helyzeten a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszűnése csak tovább rontott nagyban visszavágva az akkor épülő turizmust.

Komoly fordulatot csak az 1990-es évek hoztak, amikor is a Vasfüggöny lebomlásával egyből óriási piac (osztrákok és szlovének) nyílt a környéken a turizmusnak. Ekkor rohamléptekben indult meg az addig elzárt vidék infrastrukturális és turisztikai kiépülése. Mára a környék vadregényességével és csendességével immár a magyar érdeklődőket is vonzza. Nagy jelentőséggel bírt a település életében a 2000. december megnyitott Zalalövő – Őrihodos vasútvonal, amely megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.