Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Antalya (város) - Wikipédia

Antalya (város)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Antalya
Az Antalya-i öböl panorámaképe
Polgármester Menderes Türel
Régió Akdeniz
Tartomány (il) Antalya
Térkép
Antalya elhelyezkedése Törökország térképén
Népesség; (2000) 603 190
Irányítószám 07x xx
Körzethívószám (0090) 0242
Testvérvárosai Testvérvárosok
Honlap Antalya Büyükşehir Belediyesi


Antalya török város, a Földközi-tenger egyik öblének partján é. sz. 36°54′45’’ k. h. 30°41′23’’, Antalya tartomány székhelye. Lakossága: 714 000 fő, nyarant a két milliót is eléri. Keletkezése a hellenisztikus időkre vezethető vissza, melyek tanúságát a közelben álló romok is mutatják. A várost gyűrűként öleli körül a Taurus-hegység, melynek a város különleges éghajlatát köszönheti: a hegység által körbezárt síkságon megreked a tenger felől érkező levegő.

Antalya a Földközi-tenger gyöngye. A "török turizmus fővárosaként" emlegetik. Kaleici, a városközpont, ahol különös török és görög házak állnak védelem alatt, a legközkedveltebb része a városnak. A bizánci, római és szeldzsuk építészet és kultúra alapjai még mindig láthatóak az óvárosban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Néveredet

Antalya jelképe, a minaret
Antalya jelképe, a minaret

Krisztus előtt az első században II. Attalosz pergamoni király elrendelte, hogy találják meg a világ legszebb táját a számára: a földi paradicsomot. Miután emberei rábukkantak a helyre, Attalosz király várost építtetett és az "Attaleia", görögül Αττάλεια, nevet adta neki, mely később Adalia-ra, majd Antalya-ra módosult.

[szerkesztés] Történelem

II. Attalosz, Pergamon királya alapította Kr. e. 2. században, a környező ókori településekből.

A város jelképe a mecset az (oszloposan) hornyolt minarettel.

[szerkesztés] Éghajlat

Az antalyai éghajlat mediterrán jellegű. Enyhe tele és forró nyara miatt szinte egész évben alkalmas a pihenésre. Átlagosan az év 365 napjából 300-ban süt a nap.

Nyáron az idő forró és csapadékmentes. A törökök szerint húsz évente egyszer esik az eső a nyári szezonban. A tél enyhe és csapadékos. Antalya tengerparti területén szinte soha nem esik hó, a környező hegyekben viszont akár sielni is lehet. A hőmésréklet csak ritkán esik 10 °C alá. Az enyhe tél-végi időszakban akár egyszerre lehet sielni a hegyekben és fürdőzni a tengerben.

  • Esős évszak: któbertől áprilisig
  • Tavaszi átlag hőmérséklet: max.: 17-25 °C (63-77 °F); min: 7-14 °C (45-57 °F)
  • Nyári átlag hőmérséklet: max: 30-33 °C (86-92 °F); min: 19-22 °C (66-72 °F)
  • Őszi átlag hőmérséklet: max.: 20-31 °C (68-88 °F); min: 10-18 °C (50-64 °F)
  • Téli átlag hőmérséklet: max.: 14-15 °C (57-59 °F); min: 5-6 °C (41-43 °F)
  • A víz hőmérséklete: nyáron kb. 29 °C (85 °F) télen kb. 17 °C (63°
Parameter Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Ø Levegő hőmérséklete °C 10.6 11.1 12.8 16.1 20.6 24.7 28.3 27.8 25.0 20.9 16.4 12.2
max. Levegő hőmérséklete °C 15.0 15.6 17.8 21.1 25.6 30.0 33.9 33.3 30.6 26.7 21.7 16.7
min. Levegő hőmérséklete °C 6.1 6.7 7.8 11.1 15.6 19.4 22.8 22.2 19.4 15.0 11.1 7.8
Ø Napos órák száma 149 185 223 255 326 366 397 375 321 267 198 158
Ø Víz hőmérséklete 17 17 17 18 21 24 27 28 27 25 22 19

[szerkesztés] Érdemes meglátogatni

Antalya Lara nevű városrésze
Antalya Lara nevű városrésze
  • Kaleiçi régi kikötő
  • Aspendos
  • Hadrianus-kapu
  • Kemer
  • Alanya
  • Side
  • Pamphülia
  • Düden-vízesés
  • Kurşunlu-vízesés
  • Saklikent
  • Olympos


A belvárosban a Yivli Minaret, a Kulliye és a Karaalioğlu park megtekintése ajánlott. Érdemes meglátogatni az archeológiai múzeumot is, ahol a helyi, anatóliai történelem leletei tekinthetők meg. Tengerpartjának konyaalti és larai része jól ismert kristálytiszta vízéről. Ezek a látnivalók mindennapi túra keretében elérhetők a környező üdülővárosokból (Belek, Side, Perge, Manavgat és Alanya) is. Írjuk fel a látnivalók listájára a Kurşunlu- és Düden-vízeséseket is. Ezeken kívül hajóval érdemes lehet felkeresni Phaselist, Olympost, Adrasant és Kekovát is.

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu