Apáti Miklós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Apáti Miklós (Debrecen, 1662. január 4. - Debrecen, 1724. december 24.) protestáns prédikátor
[szerkesztés] Élete
Atyja, Apáti Miklós 12 évig városi tanácsos, anyja Melius Juhász Péter prédikátor leánya volt Alsóbb tanulmányait szülővárosában végezte. 1681-ben vétetett fel a tógátusok közé s két év múlva az ötödik, a következő évben a negyedik osztály tanítójává tétetett. 1685. június 8-án Hollandiába indult és Leyedenben két évet töltött. 1687. szeptember 28-án Amszterdamban is megfordult, ahol Misztótfalusi Kis Miklóssal találkozott, aki az általa ott nyomatott Bibliának és más szent könyveknek behozatalát reá bízta. Sok viszontagságok után, melyeket Apáti maga írt le, Lengyelországon és Erdélyen át ért hazájába a reá bízott könyvekkel együtt. Utközben Duklán 1690. január közepétől június 8-ig Zaboricky Sándor lengyel gróf parancsára vasra verve szenvedett fogságot és Apafi Mihály erdélyi fejedelem közbenjárására szabadult ki. Előbb Galambos Ferenc udvari papja volt, azután kaposi prédikátorságra hívták meg; innen Dobóruszkára, majd Varannó, Lasztóc, Toronya, Keresztúr, végül Debrecen hívta meg református lelkészéül.
[szerkesztés] Munkái
1. Disputatio theologico-critica tripartita naturae tvn Urim et Thummim, ad mentem Scripturae Sacrae, superatis heterogeneis opinionibus enucleandae consecrata. Lugdun. Batav. 1686.
2. Disputatio theologica de virga Mosis. U. ott, 1687.
3. Vita triumphans civilis, sive universa vitae humanae peripheria, ad mentem illustris herois et philosophi, D. Renati des Cartes, ex unico centro decta. Amstelodami, 1688.
4. A szabados tudományoknak mesteréhez, philosophiának urához dr.-ához tiszt és tudós Vári Mihály uramhoz Krisztina szerelmes hajadon leánya égi tűz miatt esett szomorú halála felett vigasztaló levele. Kolozsvár, 1716.
Kéziratban maradt: Utilitas pathematum animorum. Adversaria. (Ebben életét, tudományos utazásait és házi körülményeit írja le.)
Notationes in Petri Rami Logicam A. 1680.
Vannak még ezenkívűl magyar nyelven írt alkalmi imádságai s prédikációi; továbbá egy elmélkedése, midőn id. Konta János gyógyítására Szónakba lovagolt; vegül egyéb írásai, melyek a korabeli történelem forrásai.