AutoCAD
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| AutoCAD |
|
|---|---|
 Autocad 2005 képernyőkép |
|
| Fejlesztő: | Autodesk |
| Legfrissebb stabil kiadás | 2007 (R 17) / 2006. március |
| Operációs rendszer: | Windows |
| Kategória | CAD |
| Licenc: | zárt |
| Weboldal | autodesk.com/autocad |
Az AutoCAD a személyi számítógépeken piacvezető CAD, mérnöki tervező szoftver. Eredetileg Vektorgrafikus rajzoló programnak indult. Rendkívül rugalmas és változatos eszközökkel rendelkezik, melyekkel a program testree szabható, így AutoLISP és C nyelveken, és Visual Basic for Application nyelven programozható, de könnyen alakítható a menürendszer, különböző makro lehetőségek is rendelkezésre állnak.
Ez a rugalmasság lehetővé tette, hogy alapul szolgáljon egy sor AutoCAD-re épülő alkalmazásnak, melyeket egyrészt maga a fejlesztő Autodesk cég, másrészt külső fejlesztők készítettek. Különlegessége, hogy rengeteg szakági alkalmazást fejlesztettek alá többek között építészeti, gépészeti, építőipari, elektromos, térinformatikai stb. céllal.
Az AutoCAD rajzelemekből építkezik. Vannak egyszerű rajzelemek pl. vonal, kör, körív és öszzetett rajzelemek: vonallánc, méretezés. A blokk a felhasználó által tetszőleges rajzelemekből összeállított rajzelem. Az AutoCAD rajzba be lehet illeszteni raszter-fájlokat is. A külső referencia egy másik AutoCAD rajz beillesztése a rajzba úgy, hogy csak a közeli, vagy távoli hálózaton elfoglalt helyét kell megadni és a program beilleszti a rajzba. Ezzel a technikával az Interneten keresztül elérhető távoli munkahelyek is képesek egy terven dolgozni. Legújabb változata már biztosítja a parametrikus blokkok használatát is. Támogatja a térbeli modellezést, látványtervezést, adatbázisok számára kivonatok készítését, rajzok és hagyományos alfanumerikus adatbázisok dinamikus összekapcsolását, Internetes közzétételi lehetőségeket, a nyomtatási elrendezések, stílusok kezelését. Az Autodesk már régóta magyarítja is ezt a programot [1].
Az AutoCAD rajzfájl formátumát gyakorlatilag minden más CAD és CAM program is legalább olvasni, de gyakran írni is tudja. Létezik a rajzfájlnak egy másik, szövegszerkesztővel olvasható és írható változata is a DXF formátum, ez is általánosan elterjedt, ipari szabvánnyá vált.
A programnak elkészült egy csökkentett funkcionalitású, olcsóbb változata is, amelyet AutoCAD LT néven forgalmaznak.
Az AutoCAD a legelterjedtebb CAD szoftver a világon, Autodesk becslések szerint 2006-ban mintegy egymilliárd AutoCAD DWG formátumú rajz van használatban.
Forrás: Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó [2]
[szerkesztés] Verzió történet (amerikai kiadás)
- 1.0 (Release 1) – 1982. december
- 1.2 (Release 2) – 1983. április
- 1.3 (Release 3) – 1983. augusztus
- 1.4 (Release 4) – 1983. október
- 2.0 (Release 5) – 1984. október
- 2.1 (Release 6) – 1985. május
- 2.5 (Release 7) – 1986. június
- 2.6 (Release 8) – 1987. április
- Release 9 – 1987. szeptember
- Release 10 – 1988. október
- Release 11 – 1990. október
- Release 12 – 1992. június
- Release 13 – 1994. november
- Release 14 – 1997. február
- AutoCAD 2000 (R15.0) – 1999. március
- AutoCAD 2000i – 2000. július
- AutoCAD 2002 (R15.6) – 2001. június
- AutoCAD 2004 (R16.0) – 2003. március
- AutoCAD 2005 (R16.1) – 2004. március
- AutoCAD 2006 (R16.2) – 2005. március
- AutoCAD 2007 (R17) – 2006. március
[szerkesztés] Könyvek
- Varga Tibor: Autocad 2004 kezdőknek, haladóknak. 2003, Computer Studio, ISBN 9632126246
- 44 könyv az AutoCAD különböző változatairól [3]
- 44 könyv az AutoCAD LT különböző változatairól [4]
Based on work by