Bajna
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||||
| Kistérség | Dorogi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 37,21 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 2525 | ||||
| Körzethívószám | 33 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Bajna: község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település Budapesttől nyugati irányban kb. 45 km-re, egy képzeletbeli észak-dél vonalon Esztergom és Tatabánya között, a Gerecse keleti szélén található.
[szerkesztés] Története
A 2000 lelket számláló Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban, majd 1880-ban Simor János esztergomi hercegprímás jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu temploma helyén emelkedik, ösi vörösmárvány kereszttel. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor-Metternich-kastély. A 19. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. A gróf a szerelmének, a hírhedt kancellár lányának, Metternich Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt a hires Hild József tervei alapján.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom
- Sándor-Metternich-kastély
- Csimai-kálvária
[szerkesztés] Sport
A bajnaiak régóta kedvelik labdarúgó csapatukat. A kaput egykor a kopasz Kelemen Béla őrizte, Kollár Béla gólerős csatár volt és Szalmássy Sándor is említést érdemel.
Based on work by