Balkányi Szabó Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823. április 5. – Debrecen, 1889. szeptember 24.), ügyvéd, költő.
[szerkesztés] Élete
Nemesi szülőktől származott. Debrecenben a református főiskolában végezte jogot tanult, majd tanulmányai befejezése után, 1843-ban táblai jegyző lett Pozsonyban. Ügyvédi oklevelét 1845-ben szerezte Pesten. 1848-ban tíz hétig mint nemzetőr szolgált a szabadságharcban. 1850-ben Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. 1867. májusban ugyanott városi törvényszéki bíróvá választották és e minőségben működött 1871 végéig. 1872 elején debreceni királyi aljárásbíróvá nevezték ki. 1886-ban nyugalomba vonult.
[szerkesztés] Munkái
1. Lehel kürtje. Hős rege 12 énekben. Debreczen, 1850. (2. kiadása 1868. U. ott, képekkel.)
2. Utazás a másvilágon. Mulatságos versköltemény 10 énekben. U. ott, 1855. (2. kiadás. U. ott, 1868.)
3. Lajos pohara, anakreoni danák, három pohárban. U. ott, 1861.
4. Kutasi Pista kulacsa. Néprege. U. ott, 1871. (Először a Kalauzban jelent meg.)
5. Magyar ősmesék, mint hitregék a magyar nép ajkáról véve s a világtörténettel egyeztetve, öt kötet. U. ott, 1860–75. (Ism. Magyarország 1862. 241. sz.)
6. Debreczen helynevei. 100 helynévnek története, szájhagyományi és szónyomozási magyarázata. U. ott, 1868.