Pest

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a városról szól. A megyéről lásd a Pest megye szócikket.

Pest város volt a Magyar Királyságban. Így hívták 1873 előtt az egykori fővárost, a három város egyikét, amiből Budapest létrejött. A történelemkönyvekben az egyesítés előtti Buda és Pest egészét gyakran Pest-Buda néven emlegetik.

[szerkesztés] A mai szóhasználatban

Pestnek hívják a mai Budapestnek a Dunától keletre eső részét. (A pesti kerületek: IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXIII. kerület).

A köznyelvben Pestet gyakran (a teljes) Budapest szinonimájaként használják. (pl. voltam Pesten, a királyi várban).

[szerkesztés] A név eredete

Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza. A szó az akkoriban a vidéken élt bolgár-szláv népcsoportok nyelvén barlangot, sziklaüreget jelent, amire a honfoglaló magyaroknak, pusztai nép lévén, nem volt szavuk, ezért átvették. A szó számos szóösszetételbe bekerült, így lett a mai Gellért-hegy is Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparon létrejött település a nevét. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is, amely délnémet nyelvjárásban a bolgár-szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget jelöl. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél ezen a néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, ez azonban később megváltozott, amikor a helyi németek is átvették a Pest elnevezést.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] A honfoglalás előtt

A mai Pest területén először kelta település volt, majd a Római Birodalom idején, a Duna jobb partján a barbár támadások ellen létesült Contra-Aquincum, amelynek romjai Budapest V. kerületében, a Március 15. téren találhatók.

Miután a hunok birodalma is szétesett, az avarok uralták a vidéket. A magyarok a 880-as években jelentek meg először a térségben, ahol szláv és bolgár népek éltek.

[szerkesztés] A honfoglalástól a török hódoltságig

A várost Pest néven elsőként 1148-ban említik. A 11.-13. században vált fontos gazdasági központtá.Pestnek ebben az időben szláv és bolgár lakossága volt, később a németek kerültek túlsúlyba. A 12. században már fal vette körül, 1230-ban pedig kiváltságlevelet kapott II. Endrétől. A tatárjárás során elpusztult, de hamarosan újra felépült.

IV. Béla 1241-ben Pestről indult a tatárok ellen. A vesztes csata után a tatárok felégették Pestet, majd 1241/42 telén átkeltek a befagyott folyón, és Óbudát is elpusztították. A király visszatérése után Budánkővárat építtetett1247 és 1265 között, Pest azonban évtizedek múltán heverte ki a csapást.A 15. században visszanyerte a bíróválasztás jogát is, majd 1470 körül szabad királyi város lett.

[szerkesztés] Pest a török időkben

A török időkben Pest rohamosan veszített jelentőségéből, kereskedelmi központ szerepe megsínylette a török megszállást.

1686. szeptember 2-án több sikertelen kísérlet után a Habsburgoknak Lotharingiai Károly vezetésével végül sikerült felszabadítaniuk Budát és Pestet, de nagy árat kellett fizetniük: a vár és a város teljesen elpusztult a harcok során, melyeknek a lakosság nagy része is áldozatul esett.

[szerkesztés] A török időktől az egyesítésig

Buda és Pest is gyorsan talpra állt, bár kiváltságleveleiket csak húsz év múlva kapták vissza. 1773-ban megválasztották az első pesti polgármestert (addig bíró intézte a város ügyeit.) A 18. században a két város lakossága 20-24 000 fő közt volt, száz évvel később már 150 000 körül. Ekkorra Pest az ország kereskedelmi központja lett, lakossága Budáénak kétszerese volt. A kulturális élet is fellendült. 1825. november 3-án megalapították a Magyar Tudományos Akadémiát.

1838 márciusában hatalmas árvíz pusztított; nagyrészt az újjáépítés során nyerte el a város mai külsejét.

[szerkesztés] Fontosabb események Pest városának történetében

Év	Esemény
1686. szeptember 2.	Több sikertelen kísérlet után a Habsburgoknak Lotharingiai Károly vezetésével végül sikerült felszabadítaniuk Budát és Pestet.
1866. július 30.	Megnyílik az első hazai lóvasút Pest, Széna tér és Újpest, Városkapu között a Pesti Közúti Vaspálya Társaság üzemeltetésében.