Balogh János (barsi alispán)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Balogh János (galántai) (Nagyendrőd, 1796. február 22. – Érsekújvár, 1872. január 11.) alispán, országgyűlési követ
[szerkesztés] Élete
Balogh János komáromi alispán fia volt. Iskoláit elhagyva előbb huszár, majd Bars vármegye tisztviselője, 1842–1845-ben alispánja s 1832-től országgyűlési követe volt. A nemzetgyűlésen is Bars vármegyét képviselte, azután mint őrnagy harcolt és kormánybiztos lett. A szabadságharc után Bem József csapatával Vidinbe menekült; onnan Aleppóba internálták. 1859-ig élt számkivetésben; ekkor hazajött, de elfogták, azonban csakhamar szabadon bocsátották és az 1861. országgyűlésen mint Bars vármegye képviselője utoljára lépett föl a nyilvános pályán. Ekkor visszavonult Érsekújvárra.
[szerkesztés] Munkái
Mint szónok apjának szellemével és ékesszólásával szerepelt és beszédei szintén az országgyűlési Naplókban jelentek meg. Egy levelét, melyet Füstről 1838. december 14-én írt báró Wesselényi Miklósnak, a Történeti Lapok közlik (I. 1874. 24. sz.) Arcképe 1835-ben és 1836-ban a Regélőben, illetve a Rajzolatokban jelent meg.